Kihátrálhat Magyarország a paksi atomerőmű bővítési projektjéből, és ennek nincsenek kötbér -, vagy kártérítési következményei. Legalábbis ezt hámozta ki a HVG a projekt részlegesen nyilvánosságra hozott szerződéséből. Számos kérdésre azonban nincs válasz.
Mártha Imre szerint nemzetközi politikai okai is lehettek a szerződés öt évvel ezelőtti villámgyors megkötésének.
A kilépés eredeti határnapján sem lehetett még tudni, mi lesz a Brexittel; kiderült, hogy a Roszatom három év garanciát vállalt a paksi bővítésre; szigorítani kezdett az MNB. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hét fejezet teljesen, egy részlegesen titkos.
Kitakarták, hogy kellene-e fizetnünk az oroszoknak, ha a kormány eláll a szerződéstől, bár ez nem sérti a bírósági ítéletet.
Öt évvel azután, hogy aláírták a szerződést a Roszatommal, most végre nyilvánosságra hozták a szerződéseket a paksi bővítésről.
Akár három évet is késhet a beruházás.
A nyertes cég az úgynevezett felvonulási épületek kivitelezését intézi majd.
A tárca nélküli miniszter egy konferencián szólalt meg a csúszással kapcsolatban.
Íme egy jellemző rész az ítéletből: méltányolva a Roszatom üzleti érdekének nagyfokú sérelmét, a bíróság kitakartatta a szerződéses árra vonatkozó passzusokat, miközben megjegyezte, hogy maga az ár ebből a szövegből nem is derül ki, mivel az csak utal a szerződés mellékletére. Amit persze végképp nem ismerhetünk meg.
A Paks II. beruházásért felelős Süli János miniszter stábja lépéseket tett egy olyan megoldás felé, ami biztosítaná azt, hogy az új atomerőmű alapozást megelőző munkái már azelőtt elkezdődhessenek, hogy a hatóságok engedélyezték volna az új blokkok építését.
Az uniós vizsgálatok elhúzódása miatt csúszik a Paks 2 beruházás, de csak jó tervekkel, alapos hatósági vizsgálat után szabad az építkezést elkezdeni – mondta Süli János tárca nélküli miniszter a Hír TV egyik műsorában.
Nincs nemzetbiztonsági kockázat a paksi bővítésről szóló szerződés jelentős részében, ezért kiadhatják azokat – döntött a bíróság. Lesznek azonban részletek, ahol meg kell ismételni az elsőfokú eljárást.
Egy egészségbiztosítási pályázatban vázolták föl, hány alkalmazottra kötnék meg a csomagot évente.
Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár január 15-én távozott, azóta most szólalt meg először. A válásról nem árult el sokat, de elismerte, voltak súrlódások. Azt is, hogy figyelni kell a Duna nyáron produkált példátlanul alacsony vízállására, de a projektnek ez nem okoz gondot, az uniós jogi huzavonák miatt azonban a mi tagadás, késésben vannak.
Ha ez nem sikerül, az államnak kell a zsebébe nyúlnia, és kifizetnie az előkészítés csúszásából adódó milliárdokat.
Másodszor is elhalasztották az ítélethirdetést a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért indított perben.
A leváltott Paks-ügyi államtitkár, Aszódi Attila megúszhatja, hogy bűnbakot csináljanak belőle az erőműbővítés csúszása miatt.
Az ukrán konfliktus miatt volt érdeke Putyinnak megfogni a paksi bővítésen keresztül Magyarországot, előtte szemmel láthatóan bizalmatlan volt – mondta Sz. Bíró Zoltán történész azon a konferencián, ahol a putyini és orbáni hatalom közti különbségeket és hasonlóságokat elemezték. Jeszenkszy Géza korábbi külügyminiszter, történész egészen különös véleményeket is hall arról, miért jó Oroszországhoz közeledni.
Aligha lesz meg idén a létesítési engedély.
