Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az eredetileg elképzelt ütemtervhez képest 22 hónapos késésben van a 2400 megawattos paksi beruházás előkészítése – erősítette meg ismét Süli János tárca nélküli miniszter pénteki sajtótájékoztatóján. Majd a hvg.hu kérdésére azt is hozzátette: az építési engedélyezési tervdokumentáció benyújtása után 15 hónapja van az Atomenergia-hivatalnak az engedély kiadására, maga az építkezés 73, a próbaüzem 4 hónap, vagyis összesen 7 év 8 hónapig tart a papírok beadása után a termelésbe állítás. Persze, csak akkor, ha a hatóság nem dobja vissza a dokumentációt, ahogy a finnországi, szintén orosz típusú blokkokkal tervezett hanhikivi erőmű esetében történt. De egy „egyszerű” hiánypótlás is további csúszást okozhat.
A 2014 januárjában aláírt magyar–orosz hitelszerződés szerint a 10 milliárd eurós hitel törlesztését 2026 márciusában akkor is el kell kezdeni, ha – az első blokk 2025-re, a második blokk 2026-ra előirányzott átadásában – csúszás következne be. Mint Süli szavaiból kiderült, épp a finn példa miatt „a 300 ezer oldalas engedélyezési dokumentáció elkészítését nem lehet siettetni”, meg persze a biztonság rovására sem mehet valamiféle kapkodás. Az elhangzottak alapján nehéz elképzelni, hogy az idén beadásra kész állapotba kerülne az engedélyezési kérelem, így a legoptimistább számítás szerint sem adna áramot az első blokk 2027 vége, a második pedig 2028 vége előtt. Vagyis két éven át a hiteltörlesztésnek nem, vagy csak részben lenne meg a forrása: az áram eladásából származó bevétel. Addig az állami költségvetés lenne kénytelen pótolni a milliárdokat. Ezt a kínos helyzetet elkerülendő a kormány a hitelmegállapodásról szóló államközi egyezmény módosítását kezdeményezte, erről a tárgyalások „folyamatban vannak”.
Csak drukkolhatunk, hogy sikerüljön az átütemezés, amire az orosz felet semmi sem kötelezi. Az államközi szerződés viták esetére nem tartalmaz eligazítást azon kívül, hogy a feleknek addig kell tárgyalniuk, amíg egyetértésre nem jutnak. Ha nincs egyetértés, nyilván marad az eredeti törlesztési ütemterv. Még el sem kezdődött a beruházás – igaz, idén két „nagy léptékű” projekt is indul: a konyha és két irodaépület építése – de máris látható, mennyire kockázatos a magyar–orosz atomszerződés.
