szerző:
Szabó Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Íme egy jellemző rész az ítéletből: méltányolva a Roszatom üzleti érdekének nagyfokú sérelmét, a bíróság kitakartatta a szerződéses árra vonatkozó passzusokat, miközben megjegyezte, hogy maga az ár ebből a szövegből nem is derül ki, mivel az csak utal a szerződés mellékletére. Amit persze végképp nem ismerhetünk meg.

Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.

Az ítéletet teljes egészében itt olvashatja el:

Meglehet, a Fővárosi Törvényszék részben a hatása alá került az ugyanennek a bíróságnak a másodfokon eljáró tanácsa által hozott, nem fellebbezhető, február 8-ai részítéletnek, amely egyetlen kivétellel ugyanezeket a pontokat tartotta titokban tartandónak a Jávor Benedek európai parlamenti képviselő által indított perben.

Hiába rendelkezik a közérdekű adatok nyilvánossá tételi kötelezettségéről a 2011-es infotörvény, ha egyes paragrafusai széles mérlegelési jogkört adnak az adatkezelő hatóságoknak, amire csak ráerősítenek más jogszabályok. Ráadásul ezúttal nemzetközi szerződés nyilvánosságáról kellett dönteni, és egyáltalán nem egyértelmű, mi a helyzet olyankor, ha maga a szerződés hivatkozik ugyan a hazai és az uniós jogszabályokra, ám széles körű biztosítékot nyújt a partnerország cégei üzleti titkainak megőrzésére. Erősen leegyszerűsítve, a bíróság úgy hozta meg a döntést, hogy „arányossági teszt” keretében mérlegelte, mit méltányoljon inkább: az üzleti érdek sérelmét vagy az állampolgárok életfeltételeit, befizetett adójuk sorsát befolyásoló adatok nyilvánosságához fűződő közérdeket. Az ítéletet elolvasva bizton állítható: ennek a mérlegelésnek nincs objektív mércéje, tesztnek nevezni erős túlzás.

A közel két éve, 2017. április 28-án beadott, majd menet közben egy alkalommal módosított keresetlevelünkben az említett – az állami Paks II. Zrt. és a Roszatom egyik leányvállalata közötti – fővállalkozói szerződés tartalmát kívántuk megismerni. Az ítélet meglehetősen sok információt engedne a nyilvánosság elé. Ha jogerőre emelkedne – de feltehetően mind a perbe beavatkozó Roszatom, mind az alperes tárca nélküli miniszter fellebbezni fog – megtudhatnánk például számos lényeges körülményt. Például azt, hogyan rendelkeztek a felek a garanciák, a szavatosság, az esetleges nukleáris károkért való felelősség kérdésében; mik a biztosítási szabályok; hogyan ütemezik a beruházást; mi a módja az alvállalkozók bevonásának; mi az irányadónak tartott jog, a vitarendezés módja.

Kiderülne, hogyan képzelik el a vis major esetére vonatkozó felelősség meghatározását (ami akár a szerződés megszűnését is maga után vonhatja), fény derülne a pótmunkák, az esetleges határidő-hosszabbítás, a beruházás felfüggesztésének illetve módosításának lehetséges menetére.

Illúzióink persze nem lehetnek, még ha teljesülne is – elvileg 15 napon belül – az ítélet, a bírói indoklásból kiderül, hogy a részletekre igencsak módjával tér ki a dokumentum, amihez számos függelék tartozik. Csak egyetlen jellemző rész az ítéletből: méltányolva a Roszatom üzleti érdekének nagyfokú sérelmét, a bíróság kitakartatta a szerződéses árra, a fizetési feltételekre vonatkozó passzusokat, miközben megjegyezte, hogy maga az ár ebből a szövegből nem is derül ki, mivel az csak utal a szerződés mellékletére. Amit persze végképp nem ismerhetünk meg. A szerkesztőségünk, majd Jávor által indított, nem egészen ugyanazokra a közérdekű adatok kiadására indított perek tehát jogerőre emelkedés után sem fognak minden kormányzati titokra fényt deríteni.

Más kérdés, hogy eleve nem kellemes olyan alperesi beavatkozó – azaz roszatomos – érvelést olvasni, amely szerint a paksi beruházásról szóló magyar-orosz „Kormányközi Egyezmény rendelkezései speciális szabályok az Infotörvényhez képest, és így a Kormányközi Egyezmény alkalmazandó a törvénnyel szemben” a nyilvánosságra hozatal kérdésében. Bizonyítékként csatolta dr. Király Miklós szakvéleményét , amelyet az orosz fél számára egy másik – feltehetően a Jávor-féle – perhez készített. Összefoglaló megállapítása szerint a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elsőbbséggel bír a többi törvénnyel szemben, amely rangviszony érvényre juttatása valamennyi állami szerv feladata. Jogtudományi szempontból ez nyilván így van, ami viszont éles megvilágításba helyezi a magyar-orosz nukleáris szerződések elfogadásának antidemokratikus körülményeit. A két kormány megegyezett, hogy amit lehet, el fog titkolni a közvélemény előtt üzleti érdekre, meg nukleáris biztonsági szempontokra hivatkozva – olvasható ki, szinte szó szerint a mostani, nem jogerős ítéletből:

Az alperes tárca nélküli miniszter, illetve képviselője a peres eljárásban

Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) es (4) bekezdése alapján a felek minimálisra korlátozták azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van a szerződéses információkhoz és biztosítoták, hogy azokat csak az egyezményben rögzített célok érdekében használják fel. Előadta, hogy egyik fél sem tagadhatja meg a kötelező erejű jogszabályban meghatározott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását. Az információt átadó fél illetékes hatósága, vagy meghatalmazott szervezete az ilyen esetekben jóhiszeműen együttműködik a másik féllel illetékes hatósággal vagy meghatalmazott szervezettel annak érdekében, hogy az átadás olyan formában történjék, amelynek révén az átadott információ mennyisége a vonatkozó törvény vagy illetékes bírósági határozat által megkövetelt minimális, valamint a másik fél illetékes hatósága vagy meghatározott szervezete számára elfogadható mértékű legyen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!