Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Kétszer már elhalasztották az ítélethirdetést a perben, amelyet Jávor Benedek indított a paksi bővítésről szóló szerződések adatainak nyilvánosságáért, de most végre ítéletet hirdetett a Fővárosi Ítélőtábla.
Az ítélet szerint kisebb részben meg kell ismételni az elsőfokú eljárást, négy témakör kivételével azonban nyilvánosságra hozhatják az adatokat. Az ütezemezés, a fizetési feltételek, a kötbér, és általános felelősségi korlátozás nem ilyen. A Párbeszéd EP-képviselőjének ügyvédje szerint ez azt jelenti: a szerződés nagyjából 90 százalékát nyilvánosságra kell hozni, míg korábban az adatok harmadát-negyedét kellett volna kitakarni. A többi négy pontban meg kell ismételni a pert első fokon.
Az indoklás szerint abban nem volt vita, hogy az adatok közérdekűek-e, abban viszont igen, hogy nyilvánosságra lehet-e hozni ezeket. A közpénz felhasználásának átláthatónak kell lennie, de üzleti titkot sem lehet sérteni – hangzott el az ítélet indoklásakor. Egy ilyen jellegű beruházás nem hasonlítható össze akár már atomerőmű-építéssel sem, annyira eltérnek a szerződések. Ahol fenntartották a nyilvánosság korlátozását, ott túl nagy lett volna a Roszatom üzleti kára, ha az adatok kikerülnek. Olyan érvet azonban nem talált a bíróság, hogy az alvállalkozók olyan helyzetbe tudnák hozni a Roszatomot, amely kedvezőtlen feltételeket biztosítana számukra. A szerződéses garanciák esetében pedig sokkal jelentősebb érv fűződik az információszabadság érvényesüléséhez, mint a beruházó üzleti titkainak megtartásához.
Jávor az ítélethirdetés után a Facebookon jelentkezett be Brüsszelből. Mint mondta, a magyar jogban a gyakorlat az, hogy üzleti titokra hivatkozva nem tarthatóak vissza teljes dokumentumok, csak néhány tényleg üzleti titoknak minősülő részlet kitakarásával. Nem lehet egy több ezer oldalas szerződést teljes egészében titkosítani – mondta. Ráadásul az első fokhoz képest kevesebb információt kell kitakarni, ez jelentős győzelem Jávor szerint.
Az EP-képviselő szerint az is győzelem, hogy a bíróság kimondta, nem számít visszaélésszerű adatigénylésnek a szerződések kikérése, közérdek megismerni a szerződéseket. De azt is sikernek értékeli, hogy a nemzetközi szerződés mögé bújva nem lehet kikerülni az információs törvényt.
Így jutottak el az ítéletig
A bíróság első fokon még tavaly tavasszal mondta ki, hogy néhány, üzleti titoknak számító információ kitakarásával ki kell adni a dokumentumokat. A fellebbezés után tavaly októberre várták a másodfokú ítéletet, csakhogy azon a tárgyaláson a kormány és az oroszok Jávor megfogalmazása szerint „újabb nyakatekert és megalapozatlan érvekkel” álltak elő, így a bíróság elhalasztotta a döntést. Januárra írták ki az újabb tárgyalást, de ott csak a két fél jogi képviselői mondták el az érveiket, az ítélethirdetést mostanra halasztották.
A beavatkozó, az orosz felet képviselő ügyvédek korábban azt mondták: nemzetbiztonsági érdekeket is sérthetne, ha részletek derülnének ki a paksi beruházásról, és egyébként is, üzleti érdekeket sértene, ha nyilvánosságra hoznák a szerződés részleteit. Jávor Benedek ügyvédje erre azt válaszolta, ennyi erővel bármelyik állami közbeszerzés titkot jelenthetne.
