A Parkinson-kór korai felismerését lehetővé tévő új módszerek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein – közölte a betegség világnapjához kapcsolódva a Pécsi Tudományegyetem.

A remegéssel járó Parkinson-kór jelenleg a világ leggyorsabban terjedő neurológiai betegsége – írta a PTE, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg hatmillió, 2040-re akár 14 millió embert érintő, az idegi ingerületátvitelben kritikus fontosságú dopamint termelő idegsejtek pusztulásával járó betegség már messze nemcsak az idősebb korosztályt érinti, a középkorúak körében is egyre gyakoribbá válhat.

Kovács Norbertet, PTE Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettesét, a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnökét idézve a közleményben kiemelték: a fiatalabb, akár harmincas éveikben járó betegeknél is megfigyelhetők a jellemző tünetek, így a remegés, az izommerevség, a mozgási nehézségek és a hangulatváltozások.

AFP / ANP / MAG / ROOS KOOLE

A szakember szerint a különböző terápiás módszerek révén jó esély van arra, hogy akár évtizedeken át elkerüljék a fiatalabb betegeket a súlyos tünetek, és megőrizzék a munkaképességüket, így korai felismeréssel és folyamatos kezeléssel – ahogy a cukorbetegséggel is – hosszú ideig együtt élhet a páciens a betegséggel súlyos tünetek és szövődmények nélkül.

A közlemény szerint bár a mai napig nem ismert a Parkinson-kór, illetve az azt eredményező idegsejtpusztulás pontos kiváltó oka, egyre többet tudni a lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól. A szakemberek világszerte dolgoznak azon, hogy még a súlyos idegrendszeri károsodás előtt megállapíthassák a betegséget megelőző állapotot.

Magyar kutatók az úgynevezett fecskefarokjel alapján igyekeznek előjelezni. A fecskefarokjel MR-felvételen látható jellegzetes agyi mintázat, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal. Mindez az egyéb indikátorokkal kiegészítve nagy biztonsággal jelzi előre a Parkinson-kórt, és így jól használható a betegség kizárására vagy megerősítésére. A módszer megbízható alkalmazását lehetővé tevő speciális MR-beállításokat pécsi kutatók dolgozták ki nemzetközi partnereik segítségével – emelték ki.    

A közleményben kitértek arra is, hogy számos terápia áll rendelkezésre a Parkinson-betegek életének megkönnyítésére, így a megfelelően beállított és szakorvosi felügyelet alatt zajló gyógyszeres kezelések – főleg a betegség kezdeti szakaszaiban – akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik.

A műtéti megoldást az úgynevezett mélyagyi stimuláció jelenti, amely során az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimulálják a károsodott agyterületet: mindez megfelelő hangolás és felügyelet mellett kiválthatja a gyógyszeres kezelést, és tartós javulást hozhat az életminőségben és a munkaképesség megőrzésében. Említést érdemel még a mágneses agystimuláció: bár ez a mélyagyi stimulációval szemben bizonyos időközönként meg kell ismételni, nagy előnye, hogy nem jár műtéti beavatkozással – olvasható a PTE közleményében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.