Mostanság igen sokan home office-ból dolgoznak, ezért még többet ülünk a laptopunk és a televízió előtt, vagy a gyerekkel együtt tanulva kényszerülünk az íróasztal mellé. Összegyűjtöttünk pár tanácsot, melyekkel megelőzhető, hogy a #maradjotthon kampány érzékelhető nyomot hagyjon az egészségünkben.
A maximalizmus könnyen depresszióba kergetheti azokat, akiknek nincs fontosabb annál, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb teljesítményt nyújtsanak. Ugyanis tökéletes teljesítmény nem létezik. Ők mégis egész életükben ezt keresik.
Ki ne esett volna már legalább egyszer abba a hibába, hogy egy stresszesebb, hajtósabb időszakban az alváson és a pihenésen próbált spórolni a munka javára? Már csak azért is érdemes más stratégiát választani, mert a legcsekélyebb alváshiány is jelentősen rontja a hatékony munkavégzéshez szükséges képességeket.
A menopauza, azaz a petefészkek hormontermelésének hanyatlása, ezzel együtt az ösztrogénszint csökkenése a női szervezet természetes folyamata. Tünetei rendszerint a negyvenes évek második felében, a változókor kezdetén jelentkeznek először. Manapság azonban – bizonyos külső tényezők, illetve betegségek és azok kezelése révén – sokkal több fiatal nőt is elérhetnek ezek a változókori folyamatok.
A jó alvás igazi kincs, amit számtalan tényező veszélybe sodorhat, akár mi magunk, a saját rossz szokásainkkal, de alvásbetegség, vagy más fizikai, illetve mentális probléma ugyanúgy állhat a háttérben. A sok stressz és a lelki alkatunk is megkeserítheti az éjszakáinkat. Az okokról és az összefüggésekről Horváth Ágnes alvástrénert kérdeztük, aki tudását az Oxfordi Egyetemen szerezte, és 2013 óta tanítja gyógyszerek nélkül jól aludni az álmatlanságban szenvedőket.
A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?
A társadalom által generált, többnyire negatív sztereotípiák nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a változókorban lévő nők frusztráltnak érezzék magukat. Ám szerencsére ez a generáció is egyre hangosabban kéri ki magának a megbélyegzést és a bántó általánosítást – teljes joggal.
Az ötvenes nők köszönik szépen, nem kérnek még a passzív nyugdíjas évekből. Gyakran mellőzöttek, pedig többféle szempontból is értékesek.
Mire egy tartós alvászavarral küzdő ember eljut orvoshoz, addigra már szinte minden módszert kipróbált, ami az interneten szembejött, és teljesen biztos benne, hogy az ő bajára nincs segítség. Dr. Terray-Horváth Attila neurológus szomnológust kérdeztük az alvászavar okairól és a megfelelő kezelésről.
A szerelem és az ismerkedés nem a fiatalok kiváltsága. És nem igaz, hogy 50 felett már úgyis mindenki foglalt. Számos középkorú nő és férfi keresi azt a személyt, akivel megoszthatja az életét. 50 feletti hölgyeket kérdeztünk arról, hogyan keresik, vagy találták meg párjukat, milyen nehézségekbe ütköztek, és vannak-e mások számára is hasznos tanácsaik.
Az Y, Z generáció foglalkoztatásával kapcsolatos kihívások és nehézségek következtében a munkaadók egyre szívesebben válogatnak a lojális és megbízható 50 pluszos korosztály tagjai közül.
A stressz alapjában természetes állapot, az élet velejárója. Ugyanakkor jelentősen igénybe veszi a szervezetet, és ha állandósul, akár meg is betegítheti azt. Ezért fontos felismerni, hogy mikortól káros, és melyek a túlzott stressz jelei.
Japánban külön szó van arra, ha valaki a munkába hal bele. Itthon szavunk ugyan még nincs rá, de az már bizonyított, hogy a stresszes munka akár komoly betegségeket is okozhat.
A modern kommunikációs eszközök okozta folyamatos készenléti állapot kimondottan káros az emberi agyra. A sokat netezők, mobilozók fizikailag és mentálisan is megsínylik a folyamatos reakciókényszert: egyre ingerültebbek és pihenni sem tudnak, mert már képtelenek rá.
Néggyel még átmész, öttel már megbuksz – szól a japán egyetemisták mondása arról, hogy napi hány óra alvás kell a sikeres vizsgaidőszakhoz. Ezek után nem csoda, hogy a japán munkavállalók néha az utcán szenderülnek álomba. Ám nem kell ilyen messzire mennünk, az amerikai mellett az európai munkakultúra is az alvás ellensége.
Az anyák lányaiknak nem csak genetikai örökségüket, de a családi legendárium nőiséggel kapcsolatos történeteit is továbbadják. Gyakran mesélnek arról, milyen a szülés, hogyan lehet kibírni a klimaxot stb. Az így keletkező mítoszok azonban néha tévhiteken alapulnak.
Bár a télre tekinthetünk romantikus, csendes évszakként, valójában sokunk számára kihívást jelent, hogyan is érezzük magunkat jól a hideg hónapokban. A téli depresszió enyhe, sokszor természetesnek ható tünetei azonban hatékonyan orvosolhatóak, főleg ha tudjuk, mivel is állunk szemben.
Művészeti alkotásokból és a depresszió-irodalom két legemblematikusabb figurájának írásaiból válogattunk, hogy megmutassuk, ők hogyan látták a depresszió testi és lelki tüneteit. Lehet, hogy magára ismer az alkotásokon keresztül? Vagy akár segíthetnek a gyógyulásban?
Mindannyian alszunk, ki sokat, ki keveset, ki örömmel és könnyen, ki muszájból és nehezen. Ahány ember, annyiféle alvási szokás, egy azonban közös: agyunkban és testünkben ugyanazok a létfontosságú folyamatok mennek végbe.
Ötven felett a nők esetében egyébként is gyakoribb depresszió előfordulási aránya jelentősen megnő a férfiakéhoz képest. Sokan ezt a változókor természetes velejárójának tekintik, pedig kis odafigyeléssel könnyen megelőzhető a tünetek kialakulása.
