Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Halogatjuk a szűréseket, a népesség jelentős része pedig egyáltalán nem kezelteti magát. A megelőzéssel foglalkozóknak nincs könnyű dolga idehaza, ha orvosi vizsgálatra küldenének minket. Ugyanez családtagjainkról is elmondható. – Jó-jó, majd elmegyek… – rázzuk le őket, valahányszor aggódni kezdenek értünk.
Kevés rosszabb élmény van annál, mint amikor pisilne az ember, de nem, vagy alig tud. Hiába van meg az érzés, csak kisebb-nagyobb fájdalommal kísérve tud távozni pár csepp. Ez a férfiaknál tipikus jele lehet annak, hogy egy láthatatlan kis szerv, a prosztata begyulladt.
A krónikus kismedencei fájdalom, más néven a CPPS sokáig talány volt a páciensek és az orvosok számára, hiszen a kellemetlen tünetek mögött a vizsgálatok a legtöbbször semmilyen elváltozást nem találtak. Pedig a körülmények beszédesek: a betegek túlnyomó többsége a harmincas-negyvenes korosztályból kerül ki, jellemzően szorong, illetve krónikusan stresszes az életvitele. Ekkor jelennek meg az első tünetek. A szakemberek ma már egyöntetűen állítják, a CPPS leginkább lelki okokra vezethető vissza, és a betegség egyfajta visszajelzés a szervezettől, mondhatni figyelmeztetés, hogy ideje változtatnunk.
A felfázásról úgy tartják, hogy női betegség, holott ez nem így van. A hólyaghurut a férfiaknál is megjelenhet, igaz, jóval ritkábban. Száz férfiból csupán egy szenved a betegségtől, melynek kockázata azonban az életkor előrehaladtával egyre növekszik. Ha pedig megjelennek a tünetek, a kezelésük általában nehezebb, mint a női fertőzéseké.
Bár a „felfázás” kifejezés miatt azt gondolnánk, hogy a hólyaghurutot leginkább a hideg padon vagy lépcsőn üldögélés okozza, azonban ez tévedés: a húgyúti fertőzésért elsősorban a legyengült immunrendszer és néhány baktérium okolható. Pár egyszerű szabályt betartva azonban kivédhetjük a felfázás kellemetlen tüneteit.
Sokan összekeverik a hüvelyfertőzéseket a hüvelyszárazság okozta problémákkal. A tünetek ugyanott jelentkeznek, mégis olyan ez, mintha almát és körtét hasonlítanánk össze: mindkettő fán nő ugyan, csak éppen két különböző fán.
Ha a felfázásra jellemző tüneteket tapasztaljuk, érdemes azonnal közbeavatkoznunk. Ilyenkor egyes gyógynövények is hatásosak lehetnek, de vigyázat, ezeket is körültekintően kell alkalmazni!
Azt gondolhatnánk, hogy a hüvelyszárazsággal kizárólag a változókorú nők küzdenek, pedig nemcsak idősebb korban fordulhat elő, hanem szülés után, szoptatás idején ugyanúgy jelentkezhet. Fontos, hogy beszéljünk róla, kezeljük a panaszokat, hiszen ez az állapot a mindennapjaink mellett az intim pillanatokat is megnehezítheti.
A hüvelyszárazságról, a vaginális atrófia meglehetősen zavaró tünetéről nem szívesen beszélünk, pedig sok nőt érint, főleg a kor előrehaladtával. Az ösztrogénszint csökkenése számos kellemetlen tünetet, köztük hüvelyszárazságot okozhat. Egy alapos nőgyógyászati kivizsgálással azt is megtudhatjuk, hogy a panaszaink enyhítésére elegendő-e egy hidratáló összetevőket tartalmazó hüvelyi készítmény – kenőcs vagy kúp – kúraszerű használata, vagy esetleg hormonterápiára van-e szükségünk a hüvelyhám helyreállításához, illetve ahhoz, hogy megszabaduljunk a mindennapokat megnehezítő irritációtól.
Ha azt gondoljuk, hogy a vashiány a népesség körében viszonylag ritka, könnyen detektálható és gyógyítható betegség, sajnos tévedünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján a Föld teljes lakosságának mintegy 30 százaléka vashiányos, ami azt jelenti, hogy a vashiány tüneteitől körülbelül 1,3 milliárd ember szenved. Pedig a vas fontos szerepet játszik a vér oxigénszállításában és az immunrendszer megfelelő működésében, ezért nem mindegy, mikor és hogyan kezeljük a betegséget.
Aki középkorú nő létére olyan szerencsés, hogy nem kínozzák erőteljes menopauzás tünetek, minden bizonnyal soha nem teszi fel a kérdést: hormonnal vagy anélkül? A kevésbé szerencsések számára azonban, akiknek a klimax rémálmokká változtatja a mindennapjaikat, komoly dilemma az ideális választás.
Nem kívánságműsor, hogy mikor érkezzen a változókor. Először még csak „finoman” közelít, kisebb jeleket adva magáról, aztán az idő múlásával egészen kiteljesedik. Ott van teljes valójával a mindennapokban és nincs mit tenni, el kell fogadni, együtt kell élni vele. Ezért a legjobb, amit tehetünk, hogy úgy tekintünk rá, mint egy átutazó vendégre.
A vashiány a leggyakoribb tápanyaghiány a világon. Mivel vasat a szervezetünk nem tud előállítani, állati és növényi eredetű táplálékainkkal vesszük magunkhoz. A vashiány a „kereslet-kínálat” egyensúlyának megbillenéséből fakad, és számos oka lehet: a nem megfelelő táplálkozás, a menstruáció, a terhesség, az emésztőrendszert érintő bajok vagy daganatos betegségek, sőt az intenzív sport vagy fogyókúra is előidézheti a kialakulását.
Olykor nem is olyan könnyű megállapítani egy hosszú élettársi kapcsolatban vagy házasságban, hogy mi az oka annak, ha olykor a férfiaknál merevedési zavar fordul elő. Vajon az elmúlt évek kissé unalmassá váló rutinja, vagy esetleg valamilyen szervi ok, mint például a prosztatagyulladás állhat a háttérben?
Az elmúlt időszakban teljesen átrendeződött az életünk: egyesek home office-ra vagy hibrid munkavégzésre kényszerültek, mások elveszítették a munkahelyüket, ami miatt kénytelenek voltak a végzettségüktől teljesen eltérő pénzkereseti lehetőséget vállalni, hogy eltartsák magukat és a családjukat. A mai férfiak talán még sosem éltek át ekkora mértékű stresszt, ami egyúttal a szexuális teljesítményükre is negatív hatással lehetett.
Létezik egy kis szerv a férfiakban, amely attól még, hogy láthatatlan, igen sok mindenben meghatározó szerepet játszik. Egy biztos: amíg nincs vele gond, az erősebb nem képviselői szinte nem is tudnak a létezéséről, ám ha egyszer begyullad, abban nincs köszönet!
Szerencsés századba születtünk, hiszen sok nő manapság a változókorban már nem az öregedést látja, hanem az új lehetőségeket. Sokuknak nincs is idejük rá, hogy az életkoruk felett búslakodjanak: még iskolás korú gyerekeket nevelnek, új párkapcsolatba lépnek, vagy éppen most kezdenek új karrierbe. Hogy mi változott? A nők felismerték, hogy ma már sokkal fontosabb, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, mintsem az, hogy milyen születési évszám áll a személyi igazolványunkban.
A női test hormonális változásai – melyek testi és lelki tünetekkel, változásokkal és átalakulásokkal járnak – kiskamasz kortól egészen idős korig hatnak ránk. Habár számos helyen olvashatunk már ezekről a változásokról, vajon valóban tisztában vagyunk vele, mi miért történik a testünkben?
A klimaxot a nők különbözőképpen élik meg, ki könnyebben, ki nehezebben viseli a termékeny időszakának végét. Van, aki sokáig hőhullámokkal küzd, mások az alvászavarra keresnek megoldást. Az interneten rengeteg tényt és tévhitet találni a változókorral kapcsolatban, és nem egyszerű eligazodni ezek között, ha érezzük, hogy nemsokára az utolsó menstruációhoz közeledünk.
