Remotiv
Remotiv
Tetszett a cikk?

A maximalizmus könnyen depresszióba kergetheti azokat, akiknek nincs fontosabb annál, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb teljesítményt nyújtsanak. Ugyanis tökéletes teljesítmény nem létezik. Ők mégis egész életükben ezt keresik.

Az egészséges és a beteges maximalizmus

„Soha nem felejtem el, mikor megjelent az első cikkem az egyik napilapban, még a szüleimmel laktam, s boldogan szaladtam haza a nyomtatott példánnyal” – meséli az ötvenet még alulról súroló Nóri, aki azóta is újságíró. „Nyújtottam az írást apámnak, szótlanul, hosszan olvasta. Kicsit kivárt, rám nézett, s pókerarccal azt mondta: ebben a mondatban maradt egy hiba! Leforrázva, csalódottan álltam ott, nem értettem, miért nem tud velem együtt örülni. Soha nem tudtam tökéletesen megfelelni neki, mert mindig mindenben talált valami kifogásolható apróságot, és ezzel elrontotta mindkettőnk örömét”. 

A maximalista ember attitűdje pont ilyen. De mielőtt megnéznénk, hol gyökeredzik a tökéletességre való hajlam, nem árt megkülönböztetnünk az egészséges maximalizmust a betegestől.

„Az egészségesen maximalista embernek fontos a teljesítmény, de nem hajtja a nyomás, nyitott a kritikára, elfogadja a javaslatokat, s az elvégzett tevékenység után örömet érez” – szögezi le Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológus. Hozzáteszi: az egészséges mértékű teljesítményorientáltság akár ki is tolhatja például az öregedés érzését, lendületet és motivációt adhat, vagy éppen új célokat, legyen az a Kék Túra kipipálása, vagy egy vállalkozás újragondolása.

A betegesen perfekcionisták viszont egy hegyet is elhordanának a hátukon, fizikai és lelki korlátaik figyelmen kívül hagyásával. Képtelenek szembesülni azzal, ha hibát vétenek, ezért magukkal szemben nagyon magas, „könyörtelen mércéket” állítanak fel, aminek szinte lehetetlen megfelelni.

Ők azok, akik ritkán boldogok, hiszen egyre csak a tökéletesség illúzióját hajszolják. Nehéz szembesülniük azzal is, hogy az élet körülöttük állandóan változik, ezért fix stratégiákkal nem fognak tudni boldogulni, s ebből a rugalmatlanságból állandó belső feszültségek keletkeznek.

Nehezen delegálnak feladatokat vagy kérnek segítséget, hiszen ha más csinálja, az még annyira sem lesz jó, mintha maguk végeznék el az adott munkát. Folyamatosan rágódnak a hibáikon, miközben azt keresik, mit csinálhatnának másképp.

Az állandó elégedetlenség miatt boldogtalannak érzik az életüket, hiszen az önvád miatt hiányzik a hála- és az örömérzet. Ez a hosszú rágódás és boldogtalanság végül sokszor depresszióhoz vezethet. Extrém esetben az önbüntetés, a saját maguk felé irányuló önpusztító gondolatok is felüthetik a fejüket, mert rettegnek attól, mások mit gondolnak róluk és a hibáikról.

A gyermekkorban gyökeredzik

A gyerekkorban dől el minden: a megélt 40-50 év egyáltalán nem garancia arra, hogy a hihetetlenül önpusztító attitűd megszűnik, ha valaki a tanult mintáin keresztül már eleve így szocializálódott.

„A maximalisták általában olyan családban nőnek fel, ahol magas elvárásoknak, szigorú szülői normáknak voltak kitéve” – magyarázza a pszichológus.

Előfordul, hogy ez a családi elrendeződés életre hívhatja a parentifikáció, azaz a szülősítés jelenségét. Nem is ritkán: a válás után például, egyszülős családoknál, az egyik szülő helyettesítése miatt jöhet létre. Például a fiúgyerekek sokszor akaratlanul is átveszik az apa bizonyos érzelmi szerepfeladatait. Azt élik meg, hogy felnőttszerepre vannak kötelezve gyerekként, aminek meg kell felelniük. Bár gyerekként felnőttéletet élni képtelenség, lelkileg mégis érzik a motivációt az érzelmi gondoskodásra.

Mivel ez lehetetlen feladat, sok a tudattalanul is megélt kudarcélmény, ami megalapozza a felnőttkori önbizalomproblémákat. Mindez a későbbiekben döntően meghatározza a teljesítményükhöz, saját magukhoz, a testükhöz vagy a kapcsolataikhoz való hozzáállásukat. Ugyanakkor ők azok, akik nagyon talpraesetten tájékozódnak a felnőttek világában, felelősségérzetük és empátiás készségük is nagyobb.

„A maximalizmus munkaalkoholizmusban is kicsúcsosodhat. Ilyenkor a hangsúly a magánéletről a munka irányába tolódik. Változókorban ez akár pozitív értelmezést is nyerhet, hiszen a kreatív energiák például új üzleti ötleteket, hatékonyságot, sikerélményt, hasznosságérzetet szülhetnek” – mondja Lauter Adrienn.

A szakember szerint erre rezonál Erikson híres fejlődéselmélete, melynek lényege, hogy születésünktől a halálunkig folyamatosan fejlődünk. Az elmélet szerint a 40-60 év közötti egyénekre a generativitás jellemző, amelyet az alkotóképesség csúcsaként aposztrofál.

Ez az eddig ki nem aknázott lehetőségek és a változtatásra való lehetőség időszaka is egyben. A tökéletességre törekvők képesek ilyenkor is szélsőségeket megélni, akár túlhajtani magukat, transzparensen felvenni a harcot az öregedés ellen – például öltözködéssel, plasztikai beavatkozásokkal.

Nóri egyébként azt meséli, onnantól, hogy iskolások lettek a gyerekei, nagyon figyelt arra, nehogy ugyanazokat a mondatokat ejtse ki a száján, mint egykor édesapja, aki a négyeseknél mindig ezt kérdezte: de miért nem ötös? Ezért ha lánya és fia négyest hoztak, mindig megdicsérte, ha hármast, akkor bíztatta őket, hogy lesz ez jobb is. Amikor pedig ennél rosszabb jegy csúszott be, megkérdezte tőlük, hogy mit nem értenek, vagy miben segítsen nekik az érintett tantárgyban.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami oldja a feszültséget, javítja a hangulatot és az alvást.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu

Remotiv extra


Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Remotiv BrandChannel

Gyógynövényekkel a stresszdepresszió ellen?

A stresszt és a depressziót ugyan modern kori betegségeknek tartjuk, de valójában már az ókorban ismerték őket, például Hippokratész is sokat foglalkozott velük. Kezelésükre évezredeken keresztül ugyanazokat a növényeket használták, méghozzá annyira sikeresen, hogy még a modern kori farmakológia is szívesen fordul ugyanezekhez a módszerekhez. Lássuk, milyen gyógynövények adnak enyhülést több ezer éve a lelki betegségekben szenvedőknek!

Remotiv BrandChannel

Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!

A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?

Remotiv BrandChannel

Jönnek a szürke hétköznapok: mit tegyünk, hogy megmaradjon a jókedvünk?

Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.

Remotiv BrandChannel

Stressz a munkahelyen: hogy kerüljük el, hogy bánjunk el vele?

Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.

Remotiv BrandChannel

Hol húzódik a határ stressz és depresszió között?

Napjaink népbetegsége a stressz és a depresszió. Nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. De hol végződik az egyik és mikor kezdődik a másik? Mikortól vagyunk bajban, és vajon lehet-e az ezzel járó rengeteg negatív energiát a hasznunkra fordítani, és ha igen, akkor hogyan?

Remotiv BrandChannel

A stressz az életünk része, de mikor lesz belőle depresszió?

Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?

Remotiv BrandChannel

Mennyire jár közel a kiégéshez? 8+1 jel, amire figyelnie kell

Ha a stressz mindennapi velejárója életének, munkájának, akkor érdemes tisztában lennie azzal, hogy előbb vagy utóbb a kiégés is fenyegetheti. De mi is pontosan a kiégés, mik a tünetei, mikortól beszélhetünk róla, és végül, de nem utolsósorban, hogyan védekezhetünk ellene?

Remotiv BrandChannel

A depresszió még a legjobban működő párkapcsolatot is megviseli

A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?

Remotiv BrandChannel

Sokat stresszel a gyerek? Figyeljen oda, mert akár depresszió is lehet belőle

Átlagos kamasz a gyerekünk egy átlagos, kamaszkori világvége-hangulattal? Vagy olyan stresszhelyzetek vannak az életében, amit életkorából kifolyólag nem tud egyedül megoldani? Mi a különbség egy szimpla, dolgozat előtti drukk és egy tartós stresszes állapot között? Az is lehet, hogy depressziós a gyerek? Egyáltalán mit tehetünk ilyen esetekben? Ezekről kérdeztük Deliága Éva gyermekpszichológust.

Remotiv BrandChannel

Depressziósan az irodában: hogy ismerhetjük fel a jeleket?

Az biztos, hogy a munkahelyi környezetünk nagyban meghatározza az alaphangulatunkat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kollégánk azért halogatja a feladatait és veszíti el a motivációját, mert kialakulóban van nála a depresszió. Lauter Adrienn pszichológussal beszélgettünk a betegség leggyakoribb tüneteiről, és arról, hogyan segíthetünk magunknak és kollégáknak elkerülni vagy épp leküzdeni a depressziót.