Állandó feszültség, ami már-már természetesnek hat: így ismerjük fel a krónikus stressz jeleit

Magyarországon kiugróan sokan küzdenek szív- és érrendszeri problémákkal, emésztőrendszeri megbetegedésekkel és depresszióval. A háttérben legtöbbször ott a stressz, vagyis a lelki tényező nemhogy nem mellékes, de gyakran ez az elsődleges rizikófaktor.

Már fel sem tűnik

Az állandó feszültséget a mindennapok természetes velejárójának tekintjük. A legtöbben azt gondolják, a nehéz pillanatok elmúlnak, az idegeskedést másnapra „kialusszák”. Sajnos ez nem így van. A stressz olyan túlzott igénybevétel, amely szervezetünk minden egyes sejtjét érinti, és ha hosszan fennáll, megváltoztathatatlanul nyomot hagy, sőt, komoly betegségeket okozhat.

Rengeteg külső tényező gyakorol nyomást ránk. Ilyen stresszor például a felgyorsult idő. A világhálón szörfölünk, határidőre dolgozunk, gyorsétteremben eszünk. A munka mellett otthon is rengeteg mindent kell belesűrítenünk egy-egy napba. Ráadásul jól is kell teljesítenünk, különben – minden azt sugallja – lemaradunk a „nagy versenyben”. Míg szüleink akár egy életen át dolgoztak egy munkahelyen, addig mi abban sem lehetünk biztosak, hogy jövő hónapban lesz állásunk. Sokszor átláthatatlanok a folyamatok, nagy a felelősség, a bizonytalanság, és több emberre való az elvégzendő munkamennyiség. Mindeközben a médiából ömlik ránk a negativitás - balesetek, bűncselekmények, háborús hírek - és az idealizált elvárások a filmeken és reklámokon keresztül.

Sajnos ez a stressz tartósan fennáll, és előbb-utóbb az az érzésünk, hogy életünket már nem tudjuk irányítani. Ami eddig hajtott, motivált minket, az most megbénít. Állandó stresszben az ember egyre kevésbé képes teljesíteni mind a munkahelyén, mind otthon, és lazítani sem tud. A stressz újabb stresszt generál és kialakul a stresszspirál.

Kik vannak leginkább veszélyben?

A számtalan stresszhatás közül a legtöbb a munka világához köthető. Hihetetlen, de Japánban még külön szó (karosi) is született azokra, akik a munkahelyi stressz és a túlhajszoltság következményeibe halnak bele. Bár Magyarországon még nincs külön szavunk erre, de az állandó készenléti állapot, a túlzott megterhelés és a súlyos betegségek majd korai halálozás közötti összefüggés ettől még létezik.

Ahogy egy 2011-ben készült nyílt stresszkutatásából kiderült, a fokozott munkatempó, a nagy érzelmi igénybevétel valamint a munka és a magánélet összeegyeztetésének nehézsége rója a legnagyobb terhet a magyar munkavállalókra. „Ezek a jellemzők nemcsak a munkahelyi jóllétet, hanem a pszichés és a testi épséget is veszélyeztethetik” – írja az összefoglaló. A válaszadók csaknem ötödét érte megfélemlítés munkahelyén, és majd 9 % százalékuk volt kitéve nem kívánt szexuális érdeklődésnek. A harmincasokat és annál fiatalabbakat leginkább az zavarja, hogy nem látják a fejlődési lehetőséget a szakmájukban, az idősebbeknél pedig a felelősség lehet nyomasztó. A hierarchia szerinti összehasonlítás alapján elmondható, hogy a beosztottak értékei a legtöbb mutatóban rosszabbak, mint a vezetőiké. Az egyedülállók ugyancsak nagyobb stresszhatásnak vannak kitéve, mint a párkapcsolatban élők, illetve nagy baráti társasággal rendelkezők.

Mitől stresszelünk legfőképp?

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 2013-as Munkahelyi Stressz Felmérése szerint a munkatempó áll első helyen a stresszorok között. A 13 ezer válaszadó eredményei alapján második helyre a jelentős mennyiségi elvárás került. A munkavállalókat zavarja ezen túl az igazságosság és tisztelet alacsony mértéke, és komoly problémát okoz számukra a munkahelyi szekálás is.

A munkakörrel járó érzelmi megterhelés leginkább az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátás területén dolgozókat sújtja, de ha az összes stresszort nézzük, a vendéglátásban és az idegenforgalomban a legfeszültebbek a dolgozók (mögöttük nem sokkal maradnak le a kereskedelmi, közlekedési alkalmazottak és az ingatlanszektorban dolgozók).

A nemek közül a nők panaszkodnak leginkább kiégésről, alvászavarokról, a munka és a család közötti szerepkonfliktusról. Érdekes, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség viszont egyfajta védőfaktor lehet: a képzettebbek nyugodtabbak, talán a kisebb kiszolgáltatottság-érzés miatt.

Ami a más országokkal való összehasonlítást illeti: a munkahelyi stressztényezők közül hazánk kapta a legalacsonyabb értéket a munka értelmességét, a vezetés minőségét és a munkahelyi elégedettséget tekintve.

Ezeket a figyelmeztető jeleket vegyük komolyan!

Testünk nem bír lépést tartani ennyi megterheléssel, és az állandó készenléti állapot megviseli a szervezetet. Ezt már nem oldja meg egy nyaralás vagy egy hosszúhétvége! Ha ugyanis a kiváltó tényezők halmozódnak, állandósulnak, az már a krónikus stressz állapota, amely komolyan megviseli a hormonrendszert, az immunrendszert és az emésztőrendszert. Kialakulhat belőle szívpanasz, magas vérnyomás, gyomorfekély és depresszió is.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!