Megtalálták, ki építette a pisai ferde tornyot
A helyi egyetem paleográfusa fejtett meg egy latin feliratot.
#PISA
Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez
A PISA-eredményekből kiderül, hogy semmi köze nincs a jó teljesítményekhez annak, hogy mennyit tanulnak a gyerekek. Sőt egy szinten túl az sem számít, mennyi pénzt fordít az állam az iskolákra.
Tényleg akkora sikert ért el a magyar oktatás a PISA-teszten?
Néhány ponttal jobb teljesítményt értek el a magyar 15 éves tanulók a 2018-as PISA-mérésben, mint a korábbiban, ez a kormány szerint hatalmas teljesítmény. A tény az, hogy ez nem szignifkáns növekedés, és igen távol áll az átlag a 2009-es és az előtti eredményekhez képest. Az iskola esélykiegyenlítő szerepe pedig továbbra is nálunk az egyik legrosszabb.
Magyarországnál nehezebben csak Mexikóban és Törökországban tud boldogulni egy szegény diák
Az OECD-nél azt vizsgálták, hogy az egyes tagországokban a szegény diákok közül nehéz körülményeik ellenére hányan tudnak mégis jó tanulmányi eredményeket elérni. Magyarország eredményei nem jók, bár a többi tagállamé is elég gyenge.
Félsiker: negyedikben javult a magyar gyerekek olvasása
A kedden megjelent nemzetközi PIRLS-mérés szerint a magyar diákok a nemzetközi átlag fölötti teljesítményt nyújtottak az olvasás-szövegértésben, sőt jobban szerepeltek, mint korábban. De akkor nem igazak a PISA-eredmények? Vagy ha igen, miért lesz katasztrofális a 15 évesek olvasása?
Az Emmi már meg is magyarázta: semmi baj a PISA-eredményekkel
Lehet, hogy most rosszak az eredmények, de a kormány tevékenysége majd csak később mutatkozik meg. Egyébként sem fontos annyira a PISA – írja az emberminisztérium.
Ez az igazi tragédiája a magyar iskolának – új elemzések a PISA 2015-ről
A nemzetközi tanulói teljesítményeket mérő teszteken a magyar diákok egyre rosszabbul teljesítenek szövegértésből, matematikából és természettudományokból. A 2015-ben elvégzett vizsgálat adatai alapján egy újabb terület miatt szégyenkezhetünk.
Alulfizetett tanárok, rosszul működő egészségügy: lesújtó kép az OECD-től
Mire költi az állam a rendelkezésére álló pénzt? És milyen eredménnyel teszi? Ezt vizsgálja friss tanulmányában az OECD. A majdnem 300 oldalas elemzés lesújtó képet fest Magyarországról, pedig az is kiderül belőle: nem a pénzhiány az akadály.
Nem értjük, miért nem érti Palkovics László a statisztikákat
Az oktatásért felelős államtitkár szingapúri összehasonlítással próbálta bizonyítani, hogy az elitoktatásunk kiválóan működik. Ehelyett azt bizonyította, hogy vagy nem ért a statisztikai adatok értelmezéséhez, vagy tudatosan csúsztatott.
Már kikerült a bentlakásos iskolák ötlete a PISA-jelentésből
Palkovics azt mondta, sem ő, sem a minisztérium nem támogatta az elképzelést, ezért a kormány elé kerülő anyagból végül kikerült a bentlakásos iskolák ötlete.
Kész a PISA-kudarcról szóló jelentés: jöhet a Jobbik-javaslat a bentlakásos iskolákról?
A Jobbik 2010 óta visszatérő javaslatához hasonlóan bentlakásos felzárkóztató intézményekbe terelné a hátrányos családi hátterű, nehezen beilleszkedő gyerekeket az oktatási államtitkárság nemrég elkészült jelentése a PISA-felmérés kudarcairól.
Palkovics nem akar kiszállni a PISA-felmérésekből
Az államtitkár egy háttérbeszélgetésen elmondta, Magyarország nem akar kiszállni a PISA-ból, de azt is kifejtette, szerinte mi okozhatta a rossz eredményt.
Srácok, legyen Buffon a kapus - videó
Pisa környékén nyaral az Eb után az olasz válogatott kapusa, Gianluigi Buffon, és ha már focizó gyerekeket látott, beállt melléjük játszani. Ha azt kérték, akár kapus is volt.
Ma írják az év legnagyobb dolgozatát – de pontosan minek is?
Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az országos kompetenciamérés, de máig nem használja ki igazán az ezekből kinyerhető adatokat sem az oktatáskutatás, sem az oktatáspolitika, sem az egyes iskolák. De akkor miért is ír minden 6., 8. és 10. évfolyamos ma dolgozatot?
Papírunk van róla: teljes tévúton a magyar oktatás
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Itt vannak a PISA-felmérés feladatai, amelyek kifogtak a magyar diákokon
Egy Seraing nevű belga város fiktív honlapján kellett megkeresni a válaszokat a 2012-es PISA-teszten a digitális szövegértési kérdésekre. A magyar eredmények nagyon rosszak lettek: Európában az utolsó helyen végeztek a magyar diákok, világviszonylatban pedig a harmincnégy helyből a harmincadikon. Az Eduline közzétette a feladatokat.
Nagyon sok a leszakadó magyar fiatal
Az elmúlt öt évben megugrott a korai iskolaelhagyók aránya. A fiatalok csaknem nyolcadának csak alapfokú végzettsége van, és jó eséllyel az is marad. Ezzel a hátsó harmadban tanyázunk az unióban.
A magyarok ötöde akkor sem értené ezt a cikket, ha elolvasná
Egy héttel a magyarországi tanévkezdés után van az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja, amit mi a lakosság 20-30 százalékának funkcionális analfabetizmusával "ünneplünk". Gyerekeink ötöde hagyja ott az általános iskolát évente úgy, hogy nem érti, amit olvas, a felnőtteknél pedig még rosszabb ez az arány. Erőltetjük a ma már használhatatlan kötelező olvasmányokat, miközben a kerettanterv szerint "csak a halott szerző a jó szerző". Ugyanakkor majdnem minden a családban dől el.