Százhúsz éve született a pszichológus, aki leírta, milyen az elég jó szülő
1903. augusztus 28-án született Bruno Bettelheim osztrák-amerikai pszichológus, aki szerint tökéletes szülő nincs.
1903. augusztus 28-án született Bruno Bettelheim osztrák-amerikai pszichológus, aki szerint tökéletes szülő nincs.
A pszichológus szerint a kamaszkor arra lett kitalálva, hogy sok konfliktus legyen benne.
Kapcsolataink mélységét a figyelmesség, az elfogadás, a megértés, illetve a szeretet mértéke határozza meg. Karácsony alkalmából megnéztük, mit mondanak a legnagyobbak arról, hogyan lenne jó szeretni.
Ukrajnában a háborús pusztítást nemcsak holttestekben és földig rombolt épületekben lehet mérni: az ukránok súlyos lelki sebeket is szereztek, amiket a szakemberek szerint még évekig nem fognak kiheverni. A Deutsche Welle tudósítója a Kijev megyei Borogyankába látogatott, ahol az épületek 80 százaléka elpusztult, és ahol a becslések szerint még ennél is magasabb azoknak a lakosoknak az aránya, akik pszichológus segítségére szorulnak.
Nem egészségügyi ellátásról, pszichoterápiáról van szó, hanem „segítő és támogató beszélgetésről”.
Nemrég egy szinte kamaszkorú magyar Youtube-videóssal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy részt vett egy gyermekkorú lány netes vetkőztetésében. De nem kell ehhez népszerű vloggernek lenni, a gyerekek sokszor egymást rántják a zaklató szerepébe, családi háttértől, közegtől függetlenül bárkiből lehet társtettes, ha rossz társaságba kerül. Jeleket azonban az áldozatok és a bántalmazók is adnak – a szülők feladata pedig az, hogy ezeket észrevegyék és a problémát kezeljék – mondta lapunknak Bojti Andrea, klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus.
Az sem érdekli, ha börtönbe kerül emiatt.
11 éve segíti a háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron felkészülését Faludi Viktória pszichológus, aki a HVG-nek azt mondta, a sportolónak a legnagyobb pofon a két évvel ezelőtti, Budapesten rendezett világbajnokságon elszenvedett vereség volt. A 16 közé kerülésért vívott harcban a japán versenyző legyőzte, de ez a kudarc kellett ahhoz, hogy később nyerni tudjon. Másokkal is dolgozik, akik inkább titkolják ezt. Portré.
A matematikus, pszichológus, publicista szerint a járvány olyan, mint egy bombariadó.
Egy minapi Márki-Zay Péter-interjú nyomán újra fellángolt a vita a gyereknevelésben alkalmazható testi fenyítésről. Ha azt gondolnánk, hogy a „fekete pedagógia” nézeteit már rég elfeledtük, nagyot tévedünk. Bár a törvény tiltja, elfogadott nevelési eszközként tekintünk ma is egy-egy pofonra vagy fenékre verésre.
Videónkban szülőkkel és egy pszichológussal beszélgettünk arról, hogy mire fontos figyelmünk gyermekünk tartalomfogyasztásával összefüggésben? Szabad-e órákon át hagynunk mesét nézni őket? Mi van, ha csak így hajlandó enni? Hogyan szűrjük a tartalmakat? Mit jelent, ha gyermekünk ugyanazt a rajzfilmet követeli újra és újra? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ.
A stresszt mindannyian jól ismerjük. De hogyan különböztetjük meg a jó és a rossz stresszt, és most, a koronavírus-járvány idején hogyan tudunk megbirkózni a minden eddiginél nagyobb dózissal?
A diákok legtöbbje tavaly március óta otthon, online vesz részt az oktatásban.
Az egész világot átrendezte a koronavírus, a második hullám idején pedig sokan éreznek eddig soha nem tapasztalt, nagy mértékű fásultságot, enerváltságot és kilátástalanságot. Mi történik velünk, mi ez? Karantén- vagy vírusdepresszió? Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölttel, a Balansz Egészségfejlesztő Központ munkatársával beszélgettünk.
A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?