Remotiv
Remotiv
Tetszett a cikk?

Az egész világot átrendezte a koronavírus, a második hullám idején pedig sokan éreznek eddig soha nem tapasztalt, nagy mértékű fásultságot, enerváltságot és kilátástalanságot. Mi történik velünk, mi ez? Karantén- vagy vírusdepresszió? Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölttel, a Balansz Egészségfejlesztő Központ munkatársával beszélgettünk.

HVG BrandLab: A koronavírus-járvány eddig soha nem tapasztalt helyzeteket teremtett az emberek számára, sokan panaszkodnak újfajta lelki fáradtságra. Létezik, hogy szinte egy egész társadalom depresszióssá váljon?

Szücs Renáta (Balansz Egészségfejlesztő Központ): Jó kiindulópont tisztázni, hogy amit szinte mindannyian érzünk, az a vírustól, a karanténtól, vagy a korlátozásoktól van-e? Az angolszász nyelvterületeken elterjedt egy új kifejezés a jelenség leírására, a „Covid-19 blues”, amely több lelki hatás összessége. Bár magyarra sokszor karanténdepresszióként fordítják, mégis más, mint a klasszikus depresszió. Ahhoz, hogy jobban megértsük, fontos rávilágítani, hogy milyen érzésekből tevődik össze. Van ebben egy általános félelem a vírustól, hiszen az fenyegetést jelent saját és szeretteink egészségére nézve. Mivel a helyzetünk most megjósolhatatlan, kontrollálhatatlan, emelkedett stressz-szinttel éljük a mindennapokat, és ez az állandó készenléti állapot is hozzájárulhat a testi-lelki kimerüléshez. Egy másik érzelmi adalék abból adódik, hogy a karantén és a korlátozások miatt rengeteget változott az életünk. Ezeket a lemondásokat szükségszerűen meg kell gyászolni, tehát egyfajta veszteségfeldolgozás is zajlik mindannyiunkban, hiszen a normál életet egy időre elvesztettük. Korlátozva vannak a lehetőségeink, kevesebbet látjuk szeretteinket, sérültek a jól bevált rutinok és rekreációs lehetőségek, ezek mind rányomják a bélyegüket a hangulatunkra.

Milyen hatással van a személyiségre a szabadság korlátozása akár karanténnal, akár a kijárási korlátozással?

Ez egy önreflektív időszak, a négy fal között önmagunkkal is szembe kell néznünk. Személyes életünkben és társas kapcsolatainkban is felszínre kerülhetnek olyan megbúvó problémák, amik a pörgős hétköznapokban rejtve maradtak. Tudatosan figyelmet kell fordítanunk arra, hogy milyen érzések keletkeznek bennünk, illetve arra is, hogy ezeket nyíltan tudjuk kommunikálni a szeretteink felé. Ez mind az önreflexió, mind pedig a társas kapcsolatok egyensúlya szempontjából nélkülözhetetlen.

A következő példával jól szemléltethető, hogy a pontos érzelemfelismerés hogyan segíthet minket. Mivel az ember társas lény, a személyes találkozások korlátozott lehetősége mindannyiunk számára hatalmas stresszforrás. Normál esetben nem egy személytől kell várnunk, hogy az összes társas igényünket kielégítse, különböző kapcsolatainkból különböző módokon tudunk töltekezni. Sokszor előfordul, hogy bizonyos emberek hiányát – tévesen – a rendelkezésünkre álló társas kapcsolatok hiányosságként azonosítjuk. Emiatt csalódhatunk, holott ez nem a személynek vagy a kapcsolatnak szól, sokkal inkább a helyzetnek, amit a pandémia okoz. Érzelmeink felismerésével és kommunikálásával megelőzhetőek például az ilyen típusú félreértések is.

Olyanokat is megérinthet most a depresszió szele, akik erre nem is voltak eddig hajlamosak?

Ebben az időszakban mindannyiunknál magasabb a mentális problémák kialakulásának a kockázata. Az első hullám után visszazökkentünk egy még rosszabb helyzetbe, és a téli időszak is táptalaja annak, hogy nehezebben éljük meg ezt. Úgy gondoltuk, 2021 más lesz, ehelyett még mindig minden a vírusról szól, a jövő továbbra is bizonytalan és tervezhetetlen. Mindemellett én szimpatizálok a „Covid-19 blues” elnevezéssel, mert a „karanténdepresszió” kissé patologizálja ezt az állapotot, pedig amit érzünk, az valahol egy természetes válasz arra, ami történik velünk. A mentális egészségünk szempontjából a kulcskérdés nem az, hogy megélünk-e negatív érzéseket, hanem hogy mit kezdünk ezekkel a negatív érzésekkel. Tudomásul vesszük, próbálunk megküzdeni, vagy kezeljük-e ezeket a veszteségeket? Vajon fel tudjuk-e ismerni, ha meghaladják az egyéni megküzdés határát? Természetesen van az a pont, ahol elkél a szakember segítsége.

Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik azt mondják, még profitálnak is ebből a helyzetből. Van a járványnak pozitív hozadéka is?

A pszichológia komoly kutatási területe a háború, különös tekintettel arra, hogy ezekben az időkben vajon hogyan sikerült megőrizni az embereknek a mentális egészségüket, és hogy tudtak hatékonyan megküzdeni a helyzettel. Ennek kapcsán került előtérbe a pszichológiának az az ága, ami azokkal a személyiségjegyekkel, tulajdonságokkal vagy jellemvonásokkal foglalkozik, amelyek segíthetnek minket a megküzdésben. Ezt nevezzük pozitív pszichológiának. Mivel a pandémiának és a háborús időknek megfigyelhetők bizonyos párhuzamai, ezért a tudományterület eredményei ebben az időszakban ismét előtérbe kerülnek. Fontos az énvédő tulajdonságok promotálása, hiszen a traumatikus helyzetekkel való megküzdésnek velejárója lehet a poszttraumás fejlődés is. Ennek nyomán átértékelhetjük a helyzetünket, elmélyülhetnek a társas kapcsolataink, megtalálhatjuk addig nem ismert erősségeinket. Ezek mind pozitív kimeneti lehetőségek a vírushelyzet feldolgozására, és rávilágítanak, hogy a nehézségek leküzdése mellett egyúttal a növekedésről is szólhat a pandémia időszaka.

Mennyire nevezhető traumatizált nemzedéknek a fiatalok generációja, akik sok mindenről lemaradnak, vagy sok mindenből kimaradnak?

Sok múlik az egyéni személyiségjegyeken, és azon, hogy milyen család áll a háttérben. A fokozott internethasználat egy általános veszély, nehéz lesz az állandó online-létet visszaszorítani, ha egyszer vége lesz ennek az időszaknak. Szerencsére ebben a különös életben azért előtérbe kerülnek a régi együttléti formák is: a kirándulások, a társasjátékozás, az együtt főzések. A minőségi idő fontosságát hangsúlyozzák a kihívások, amikkel szembe kell néznünk, ez jó példa arra is, hogy egy krízisnek milyen pozitív hozadékai lehetnek. A sok nehézség jó alap ahhoz, hogy meglássuk, mi az, ami jól működik az életünkben.

Többen fordulnak szakemberhez most, a pandémia idején?

Amikor igazán tombol a vírus, akkor nem. Ilyenkor a lelki egészség háttérbe szorul, s inkább a testi egészség és az egzisztenciális talpon maradás válik fontossá. Aztán amikor jön az enyhülés, akkor érezhető, hogy megnövekszik a szakemberhez fordulók száma, mint például az első hullám után, tavaly nyáron. Egyébként nem biztos, hogy az emberek csak mentális betegségekkel fordulnak majd szakemberhez. Úgy látom, egyre többen figyelnek befelé, és sokunknak van szüksége újradefiniálni önmagát e helyzet kapcsán, meghatározni, hogy kik is vagyunk mi igazán.

Milyen trükkökkel vészelhetjük át ép lélekkel a járványt?

Például hálagyakorlással. Mi az, amiért hálásak tudunk lenni annak ellenére, hogy sok dolgot elvesztettünk? A fogyasztói társadalomban a csapból is az folyik, hogy mi hiányzik az életünkből, mert úgy lehet eladni dolgokat, hogy a hiányérzetünket növelik, de ez ellen tudatosan lehet tenni. Mert ha már megküzdésről beszélünk, akkor a tudatosság a legfontosabb kulcsszó. Ez a tudatosság arra is vonatkozik, hogy felismerjük-e, mit üzennek az érzéseink? Aggodalom, stressz, szorongás? Első lépés lehet, ha differenciálni tudom, mit érzek pontosan, hiszen más-más megküzdési stratégiákat követelnek a különböző negatív érzések. Az érzelmi tudatosságban mi magyarok sajnos nem vagyunk túl jók, ahogy a társas támogatás keresésében sem, pedig ezekre a jelen helyzetben nagyobb szükség van, mint valaha.

Léteznek még egyéb megküzdési stratégiák is?

Sokan szenvednek alvászavartól ebben az időszakban, amivel csodákat tud tenni a relaxáció. De jó lenne, ha egyre többen tudnák gyakorolni a jelen fókuszú létezést is. A mindfulness lényege, hogy megtaláljuk a helyzeteket, amikor meg tudjuk tapasztalni a valóságot anélkül, hogy értékelnénk azt. Kitűnőek erre a meditációs gyakorlatok. A stressz levezetésére pedig remek a szabadban végzett sport is.

Hirdetés

A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami oldja a feszültséget, javítja a hangulatot és az alvást.

Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu

Remotiv extra


Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Remotiv BrandChannel

Depressziósan az irodában: hogy ismerhetjük fel a jeleket?

Az biztos, hogy a munkahelyi környezetünk nagyban meghatározza az alaphangulatunkat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kollégánk azért halogatja a feladatait és veszíti el a motivációját, mert kialakulóban van nála a depresszió. Lauter Adrienn pszichológussal beszélgettünk a betegség leggyakoribb tüneteiről, és arról, hogyan segíthetünk magunknak és kollégáknak elkerülni vagy épp leküzdeni a depressziót.

Remotiv BrandChannel

Tökéletesség: áldás vagy átok?

A maximalizmus könnyen depresszióba kergetheti azokat, akiknek nincs fontosabb annál, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb teljesítményt nyújtsanak. Ugyanis tökéletes teljesítmény nem létezik. Ők mégis egész életükben ezt keresik.

Remotiv BrandChannel

Stressz a munkahelyen: hogy kerüljük el, hogy bánjunk el vele?

Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.

Remotiv BrandChannel

5 jel, amiből felismerhetjük a depressziós kollégát

A koronavírus-járvány miatt sokan dolgoznak home office-ban, ezért most jóval nehezebb felismerni a depresszióval küzdő munkatársakat. A depresszióra amúgy nem hajlamos embereket is könnyen negatív irányba tolhatja a világjárvány, ezért jelenleg még fontosabb odafigyelnünk egymásra.

Remotiv BrandChannel

8 híres művész, aki megjárta a poklok poklát és közben maradandót alkotott

A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.

Remotiv BrandChannel

A depresszió még a legjobban működő párkapcsolatot is megviseli

A párkapcsolati pszichológia terén végzett kutatások már számtalan alkalommal bizonyították az összefüggést a depresszió és a párkapcsolati krízis között. Még a legkiegyensúlyozottabb, a legjobban működő párkapcsolat is megváltozhat, ha az egyik félnél fellépnek a depresszió tünetei. Miből ismerhetjük fel a jeleket?

Remotiv BrandChannel

A stressz az életünk része, de mikor lesz belőle depresszió?

Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?

Remotiv BrandChannel

Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!

A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?

Remotiv BrandChannel

Munkahelyváltás és depresszió: megszólal a pszichológus

Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.