Felnőttként a legtöbb ember boldog akar lenni, lehetőleg azonnal és örökké. Mégis egyre többen boldogtalanok, miközben hatalmas erőfeszítéseket tesznek vélt boldogságukért: pénzt és célokat kergetve beáldozzák minden idejüket, családi és baráti kapcsolataikat. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Bár azt hihettük, hogy a világjárvány megtanított jelen lenni, és időt kaptunk a befelé fordulásra és erőforrásaink felfedezésére, a rohanó hétköznapok hamar visszatértek, sőt, egyre több esemény okozhat stresszt az életünkben. Idén karácsonykor kiadónk pszichológiai újdonságai segítenek békésen szemlélődni és megtalálni helyünket a forgatagban.
Az élet egyre több területére érkezik meg a mesterséges intelligencia, esetenként – egyelőre csak Amerikában – már a bírói döntésekbe is bevonják. De vajon elfogulatlanabb a gép, mint az ember? Vagy hasonlóan viselkedik, mert emberek tanították emberi adatokon? Mit tehet a pszichológia az MI tökéletesítésében? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Kekecs Zoltán, az ELTE adjunktusa.
Élethazugságok című könyvében Singer Magdolna gyásztanácsadó olyan történeteket dolgoz fel, amelyekben a gyászolóknak nemcsak hozzátartozójuk elvesztésével kell megküzdeniük, hanem egy addig nem ismert titokkal is. Az alábbiakban ebből a könyvből közlünk egy szerkesztett részletet - Gréta történetét.
A magabiztosság egyik kerékkötője, ha hiszünk az azt övező előítéleteknek.
Bár nem érdemes alábecsülni a szóbeli dicséret erejét, makacsul fennálló rossz viselkedés esetén markánsabb jutalmazási rendszerre lehet szükség. Részlet a Dekódold a gyermeked! című könyvből.
Ön melyiket választaná? Kitart egy fontos döntés mellett akkor is, ha azt a családja nem támogatja, vagy inkább mások elvárásainak felel meg, és átalakítja belső, érzelmi világát, lemondva így a döntéséről? Bár szeretnénk azt hinni, hogy az első csoportba tartozunk, az emberek többsége a másodikat választja. Miért van ez így?
Sokszor emlegetett mondás, hogy a harag rossz tanácsadó, ám amerikai kutatók most arra jutottak, hogy ez nem igaz, sőt. Vagy legalábbis vannak olyan helyzetek, amikor a harag igenis jól jöhet.
„Nagyon komoly erőforrásokat tud mozgósítani az irodalomterápia" ráadásul „az irodalomban való jártasság nem feltétele a részvételnek” – állítja Béres Judit, a Magyar Irodalomterápiás Társaság elnöke. Arról is beszélgettünk vele, miben segít a kézírás, és baj-e, hogy egyre kevesebben olvasnak.
Persze nem erőltetett udvariaskodásról van szó.
Élethazugságok című könyvében Singer Magdolna gyásztanácsadó olyan történeteket dolgoz fel, amelyekben a gyászolóknak nemcsak hozzátartozójuk elvesztésével kell megküzdeniük, hanem egy addig nem ismert titokkal is. Az alábbiakban ebből a könyvből közlünk egy szerkesztett részletet - Evelin történetét.
Olyan korban, ahol egyre extrémebbé válik az individualizmus, és ennek kapcsán a látszólagos szabadság mellett a kiszakítottság megélése, újra és újra felmerül a kérdés, mit is veszíthetünk azáltal, ha szinte teljes egészében saját szubjektív élményvilágunkba záródunk, ha figyelmünk fókusza szinte kizárólag saját magunkra vetül.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Szabadkára, a szabad döntés illúziójába és a vendégmunkásgettóba utazunk.
A gyermekvédelmi népszavazási kérdésekre is hivatkoztak legújabb vizsgálatuknál.
Ez is egy függőség, amivel érdemes foglalkoznia.
Komoly problémát okozhat a jövőben, hogy a mesterséges intelligencia a megtévesztésig élethű képet képes generálni fehérbőrű emberekről. A színesbőrűeknél már más a helyzet.
Miért akartam, akarok gyereket? Van, aki úgy felelne, mindig is tudta, hogy lesz gyereke. Mások talán furcsának találják a kérdést, és sosem gondolkodtak el rajta. Hiszen az elvárt és jellemző viselkedésekre ritkán kell magyarázatot adnunk. Pedig a szülők és a gyerek szempontjából is fontos, hogy valójában kiről is szól a vállalás.
A trauma feldolgozásnak első lépése az önmagunk felé való radikális őszinteség, és annak beismerése, hogy valami történt velünk: ám amennyire könnyen hangzik, olyan nehéz ez a folyamat – derült ki a HVG Extra Pszichológia Szalon könyvbemutató estjén, ahol a szerző, Szirtes Lili szakpszichológus vendége Szilágyi Liliána egykori úszó, traumatúlélő volt.
A traumának nincs nyelvezete, se időérzéke. Ott lapul a testünkben riadókészültségben, és több évtizeddel az eredeti traumatikus élmény után is belobbanhat - mutat rá Julia Samuel elismert pszichoterapeuta Családi traumák című könyvében. Részlet.
Ön mennyire tud új célokat kijelölni, ha a mostaninak nem látszik értelme?
