A mozaikcsalád mint önmegvalósítás?
Amíg a mozaikcsalád biztonságot nyújtó egésszé alakul, érdemes néhány nehézséggel járó fordulópontot szem előtt tartani. Ezek közül kiemelkednek a párkapcsolat történései.
#pszichológia
zCast: Miért nem hatékony a klímaaktivizmus?
Mi magyarok nem vagyunk kompatibilisek azzal, hogy áldozatokat hozzunk a környezetünkért, vagy senki nem tud túllépni önmagán? Milyen példa, visszaigazolás kell, hogy komolyan vegyük a saját fenntarthatóságunkat is? Miért ne mentegetőzzünk azzal, hogy nem ér semmit a saját vállalásunk? Miért lehet hasznot hajtani a zöldellenességből? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ fenntarthatósági podcastunkban.
7 egyszerű tipp, hogy jobban megértsük az erdő világát
Ha a fák között járunk, az alábbi erdőfürdő-gyakorlatok megnyugtatnak és kiszélesítik a perspektívánkat.
Azt hiszi, a déjà vu furcsa érzés? Pszichológusok mutatnak egy nyugtalanítóbbat
A déja vu („már látott”) élmény során az ember úgy érzi: ezt már egyszer átélte. A szakemberek ezt a memóriarendszer egyfajta tényellenőrzésének is nevezik. A jelenségnek van egy kevésbé ismert, ám talán nyugtalanítóbb ellentéte, a jamais vu („soha nem látott”).
Válságot szülhet, ha a párunk „spiri” lesz, és nem tudjuk követni
Talán sokan hallottak már olyan párokról, akik hosszú idő után eltávolodtak egymástól: egyikük (általában az asszony) spirituális, netán ezoterikus útkeresésbe kezd, ám partnere nem tudja követni, és ez feszültséget szül. Hogyan érthetik meg egymást, hogy ne omoljon össze az évtizedek alatt együtt felépített váruk?
Mindannyiunknak előbb-utóbb szembe kell néznie a múlt erejével
Manapság divatos lett bármilyen problémára, fájdalomra azt mondani, hogy el kell engedni. Engedjük el a múltat, ne őrlődjünk rajta, hiszen ami volt, elmúlt, azon változtatni már úgysem lehet. Ebben persze van igazság, de a valódi kérdés nem az, hogy mi elengedjük-e a múltat, hanem hogy a múltunk elenged-e minket.
Unalom, lehangoltság, áldozatvállalás: nem Milák Kristóf az egyetlen úszósztár, aki ezektől szenvedhet
A magyar olimpiai és világbajnok úszó ügye korántsem elszigetelt eset a sztárúszók körében: ebben a sportban a kiégés és a mentális problémák még jobban fenyegetnek. A példák viszont azt is mutatják, hogy van visszaút a gödörből.
Nem mindegy, hogy önmegvalósítunk vagy énmegvalósítunk
Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Korunk egyik legnagyobb adománya, hogy manapság mind több időnk jut erre. Az amerikai filmekben mindez egyszerűnek tűnik, de jó, ha tudjuk, hogy a folyamat tele van buktatókkal – erről szól és ehhez nyújt segítséget a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin.
Tisza Kata: Önmagunktól távolíthat el az önismeretcsapda
Manapság az önismeret is önmegvalósításunk tárgya lehet, hiszen szinte kultusszá vált a tudatosság, önmagunk feltérképezése. Mindez azonban a visszájára is fordulhat, mert a látszat ellenére eltávolíthat saját magunktól.
Gyógyít-e úgy a samanisztikus eksztázis, a meditáció és a transzcendens élmény, mint a pszichoterápia?
Az elme tudattalan szintjére lehet eljutni bizonyos technikákkal, és ezek egy részét spirituális körökben is alkalmazzák. Mi is pontosan a samanisztikus eksztázis, mi köze a hipnózishoz, mi történik az emberrel egy meditációs elvonuláson, és mit mond a pszichológus a transzcendens élményekről? Hétköznapi spiritualitás 4. rész.
„Kövesd a kezem mozgását, és engedd, hogy bármi megjelenjen”
A traumatikus tapasztalatokra jellemző, hogy töredékesen tárolódnak el az idegrendszerben. Az egyik legnépszerűbb traumaterápiás módszer segítségével a gyötrő mozaikszerű pillanatok egységes, elmesélhető és feldolgozható emlékekké válhatnak.
A bántalmazó árnyékában: Amikor a trauma újraélésével az életünk megtorpan
A bántalmazó árnyékában című könyvében Szirtes Lili szakpszichológus egy munkájában sikeres, harmincas férfi történetét meséli el, aki gyermekkori bántalmazás áldozata lett. Olivér megrázó, ugyanakkor felszabadító felnövéstörténete bemutatja, miként lehet kitörni a szégyen köreiből, meggyászolni és újraalkotni az elveszett pozitív jövőképet. Részlet a könyvből.
Szégyen, trauma és spirituális jakuzzi – L. Stipkovits Erika az önismeret csapdáiról
Miért nem merünk fizetésemelést kérni a főnökünktől, hogyan szövi át nemzedékeken keresztül egy család életét a szégyen, és miért nem boldogságnak nevezik a pszichológusok a boldogságot? Ezekre a kérdésekre is választ kapott, aki részt vett a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjén, amelyen L. Stipkovits Erika invitálta önismereti utazásra közönségét.
A szívre vagy a szülőre hallgatni?
Vannak szülők, akik lazán és szabadon állnak a gyerekeik önmegvalósítási törekvéseihez, engedik őket kibontakozni, és támogatják is a megszokottól eltérő választásokat, akár hivatásról, akár hobbiról legyen szó. Mások komoly elvárásokat támasztanak, konkrét szabályok mentén terelgetik a gyerekeiket, és kevés teret engednek a családi hagyományon kívül eső választásoknak.
Mikor vagyunk a legboldogabbak az életünkben? 460 ezer embert kérdeztek ki, hogy kiderüljön
Német és svájci kutatók arra keresték a választ, igaz-e az elterjedt feltevés, hogy fiatal- és időskorban vagyunk a legboldogabbak, középkorúként viszont a boldogtalanság és az elégedetlenség dominál.
Máté Gábor orvos: A trauma olyan, mint Isten: sokan hivatkoznak rá, de mindenki mást ért alatta
A magyar származású kanadai orvos a napokban ismét Magyarországra érkezik. Az immáron megszokott előadások mellett első alkalommal tart Budapesten CI (Együttérző feltárás) workshopot. Többek között erről is beszélt abban a skype-interjúban, amely még európai utazása előtt készült.
Ha az bánt, akinek szeretnie kellene
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban Szirtes Lili pszichológussal és Szilágyi Liliána úszónővel arról beszélgetünk, hogy miképp találhatunk kiutat a traumából.
Különös arcokat látnak bele a világ dolgaiba az anyák
Ausztrál kutatók szerint az oxitocin hormon megemelkedett szintje nemcsak az újszülötthöz való kötődést segíti a kismamáknál, hanem azt is eredményezi, hogy arcot lássanak bele mindenféle formákba, mintázatokba.
L. Stipkovits Erika: Véletlen egybeesések vagy valami más?
A szinkronicitás fogalmát a pszichológiában Carl Gustav Jung vezette be, és az egymással kapcsolatban nem lévő események előfordulására használta, amikor azt érezzük, hogy ez nem csupán véletlen. Szerkesztett részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Új létformát érhetünk el a lassítással
Ha lassítunk a tempónkon, és elkezdjük megfigyelni és átérezni a körülöttünk és velünk történteket, előnyére változik a világunk. A folyamatban önfejlesztő módszerek segíthetnek.