Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
Miközben munkahelyükön eszközöket és platformokat fejlesztettek az online világ kiszélesítésére, odahaza korlátozták ezek használatát gyerekeiknek. Mit tudnak a nagy techcégek vezetői, amit minden szülőnek érdemes lenne megfogadni?
Minden második ember agyába be is lehet ültetni a meg nem történt eseteket.
Ha megnézi az elmúlt években a TEDxYouth@Budapest-en tartott rövid beszédeket, alig várja majd, hogy a változás mezejére léphessen.
A gyermek számára a világegyetem egységét és biztonságát a család jelenti. Ha ez megbomlik, számára a világegyetem összeomlik.
Kemény szavakkal intézett támadást a Facebook ellen a Mark Zuckerberggel sokáig szorosan együttdolgozó Sean Parker. Ha valaki, ő igazán tudja, miről beszél.
Ha a zene hatásairól beszélünk, elsősorban azt szoktuk kiemelni, hogy érzelmeket hoz létre, illetve felerősít vagy éppen elcsendesít. A zene hatása ennél még több: érzelmeinken keresztül a testünkben is változásokat idézhet elő.
A technika változik, de a gyerekeket sújtó valós problémahalmaz – erőszak, iskolai zaklatás, szexuális bántalmazás, pszichés zavarok – alig. A digitális világban a szülőknek és a tanároknak kell utolérniük a gyerekeket, akiknek viszont ezen a területen is gondoskodásra, útmutatásra van szükségük.
„Amióta az eszemet tudom, balek vagyok, könnyű prédája mindenféle házalónak, adománygyűjtőnek és üzletkötőnek” – indítja a Hatás című könyvét Robert B. Cialdini amerikai pszichológus. Mindenesetre az együttműködést célzó befolyás és az ilyen hatás alá kerülő emberek tanulmányozása után alapművet írt.
Az érzelmi intelligencia segíthet minket többek között mások érzéseinek felismerésében és megértésében. Hol vehetjük hasznát, és mi a hátránya hiányának?
Van olyan kutató, aki szerint a düh fontosabb.
A kutatásban nem ismerték azt a kifejezést, hogy „attól függ”.
A hálószobatitkok után talán a pszichológusi rendelőben zajló munka szüli a legnagyobb kíváncsiságot az emberben, amibe most egy kis betekintést nyerhetünk egy új könyv- és beszélgetéssorozat által.
Kognitív torzítások, helytelen heurisztikák és logikai tévedések tucatjai befolyásolják cselekedeteinket nap mint nap. Az Urbanlegends.hu cikke azokat a "főbűnösöket" mutatja be, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy áldozatul essünk a kamuhíreknek.
Nemrég csoportdinamikai tréningen vettem részt, hogy elsajátíthassam az őszinte és önérvényesítő kommunikációt. Az öt nap rengeteg meglepetést hozott – a legtöbb önmagammal kapcsolatos volt.
Tanácsok garmadáját olvashatjuk különféle befolyásolási módszerekről, amelyek bevetésével megolajozhatjuk a sikerhez vezető utat. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy a könnyebb út választásával olykor megüthetjük a bokánkat. Mutatunk öt olyan példát, amikor befolyásolási törekvésünk fordítva sülhet el.
Egy hét alatt két olyan tanulmány is megjelent, amely azzal a kérdéssel foglalkozik, milyen hatással van a fiatalokra, ha túl sokat használják a Facebookot vagy az elektronikai eszközeiket.
Egy cég életben maradásához néha a profitszerzés szempontjainál is fontosabb lehet egy jó történet. A történetmesélés pusztán marketing célú felhasználása azonban csak a felszín.
Időről időre mindannyian tűzünk ki célokat magunk elé, fogalmazunk meg feladatokat magunknak. Reményeink azonban sokszor nem valósulnak meg, mivel nem sikerül teljesíteni őket. Robert B. Cialdini módszere segíthet!
