Látszólag egyszerű okra vezethető vissza, hogy a dánok évtizedek óta a világ legboldogabb nemzetei között vannak. Ez pedig a teljesítménykényszer helyett az empátiára, a sok szabad játékra, a hitelességre alapuló nevelés. Sajnos a magyar közoktatás semmit nem tanul a Lego és Andersen népétől.
Hogyan nyerhetünk csatát a stresszel, a félelmeinkkel, a belső rémtörténeteket gyártó elménkkel szemben? Például a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét gyakorlatával.
Mások a társadalmi elvárások, mint a nőknél.
Átélte a poklot Horvátországban az a leszbikus lány, akit akarata ellenére évekig leszíjazva, begyógyszerezve, kényszerzubbonyban tartottak bezárva a lopacai pszichiátrián.
"Sacks még sokra viheti, ha képes lesz féken tartani magát" – ezt írta be a tanára az akkor tizenkét éves Oliver Sacks bizonyítványába. A szerző a nemrég megjelent Mozgásban című önéletrajzi kötetének már bevezetésében előrevetíti, hogy semmi nem tartotta féken, pont olyan hévvel vetette bele magát a drogok, a motorok, a súlyemelés világába, mint az agykutatáséba.
A mobilunk jelezhet, ha szerelmünk kedve hirtelen rossz lesz – egy amerikai kutatás alapján erre komoly esély lesz.
A reziliencia csodája bárki számára elérhető. Kiss Enikő Csilla pszichológusprofesszor tippjei.
A személyiségfejlesztés sok lépése közül a három legfontosabbat mutatja be L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában. A harmadik, utolsó rész a transzgenerációs, azaz a generációkon átívelő hatások meghatározó szerepéről szól.
Tisza Katának új könyve van, és rengeteg mondanivalója arról, miért nem szabad félni attól, hogy értelmezzük és újraértelmezzük magunkat. Interjú.
Néhány kutató most észre is vette ezeket.
Érzelmileg akkor fejlődhetünk igazán, ha elfogadjuk, hogy negatív érzéseink, gondolataink is vannak. Csak azután tudjuk megszelídíteni őket. L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában a személyiségfejlesztés három lépését mutatja be. A második lépés, a második rész az érzelmi intelligencia fontosságáról szól.
Minél jobban igyekszünk a tökéletesség látszatát kelteni, annál nehezebb ott legbelül. L. Stipkovits Erika szakpszichológus cikksorozatában a személyiségfejlesztés három lépését mutatja be. Az első lépés, az első rész az önismeret fontosságáról szól.
Amikor komplex problémával vagy helyzettel nézünk szembe, nem kell rögtön, a legelején tudni minden későbbi lépést – vallják A nemtudás című könyv tanácsadó szerzői, akik könyvükben néhány konkrét, kipróbálható kísérletre is javaslatot tesznek. Ezekből szemlézünk most tíz feladot.
Magyarországon egyre több coach dolgozik, többféle módszerrel is. Ilyen az egyesek által zseniálisnak, mások által megfoghatatlan katyvasznak tartott Gestalt-szemlélet is. Mire jó, és mire nem?
Ha irracionális elvárásokkal közelítünk a párkapcsolati gondokhoz, ne csodálkozzunk, ha kudarcba fullad a kapcsolatunk. Orvos-Tóth Noémi pszichológus írása.
Mi lenne, ha kiderülne, hogy lelki egyensúlyunkat nem is a gének, a kisgyermekkori traumák vagy a környezet káros hatásai befolyásolják a leginkább, hanem a szervezetünkben élő egysejtű organizmusok milliárdjai? Egyre több tudományos kutatás feszegeti ezt a pszichológiát is fenekestül felforgató kérdést.
És akkor még az egyediség liberális illúziója is ott van.
Nem úgy, mint az átlagos erkölcsi érzékkel rendelkező emberek.
Állandó vita tárgya, hogy egyes kóros állapotok összefüggésben vannak-e a művészi tehetséggel, sőt zsenialitással. Mindeközben a téma kutatása komoly nehézségekbe ütközik. Kőváry Zoltán pszichológus, az ELTE adjunktusának írása.
Hogyan győzhetjük meg tárgyalópartnerünket? Megérzésekre vagy adatelemzésre építsük döntéseinket? Mi jellemzi a szorongó vezetők kockázatvállalását, és mi az érzelmek szerepe a döntésekben? Cikkünkben döntéshozatatalt vizsgáló kutatások és megállapítások közül szemlézünk néhányat.
