Ismer olyanokat, akik felnőtt fejjel vágtak bele egy új hobbiba? Netán ön sem tudott ellenállni a divatnak?
Egzotikus tánc, hegymászás, ejtőernyőzés vagy gitározás – egyre kevésbé meglepő, hogy felnőttkorban olyan hobbiknak kezdünk el hódolni, amelyeket a hagyományosabb életszemlélet alapján gyerekkorban szokás elkezdeni. Ez szerencsére semmit sem változtat a lelkesedésen, amellyel belevetjük magunkat ezekbe a tevékenységekbe – sőt.
Felnőttkorban talán már egy kicsit tudatosabban választunk, mint gyerekkorban a szülői befolyás alatt, és valószínűleg kitartóbban is tudjuk követni kitűzött céljainkat, merész álmainkat. Manapság amikor egy felnőtt személy a karrierje során akár többször is átképezi magát, és sok esetben teljesen más szakterületen dolgozik, mint ami a tanulmányai alapján kézenfekvő lenne, talán nem is olyan meglepő, hogy nyitottabbak lettünk az új dolgok kipróbálására, új készségek elsajátítására.
Hiszen minden kezdet azt a gyerekes izgalmat és várakozást hozza elő belőlünk, amellyel egy teljesen új világ kibontakozására csodálkozhatunk rá. Ismerős ez az érzés, ez a bizsergető kíváncsiság? Ez a tervezgetés öröme, az izgalommal teli várakozás, az új lehetőségek, az „előttem a világ” érzés. Ez azonban csak a kezdeti lökést adja meg. A java még csak ezután következik. Én-idő, sikerélmény, flow…
Sokszínű motivációk
Mi késztet minket arra, hogy felnőtt fejjel, időt és energiát nem kímélve egy számunkra teljesen új és bonyolult készséget tanuljunk meg? És – ami még feszegetőbb kérdés – mi alapján választunk hobbit? Bár ez első látásra két különböző kérdésnek tűnik, a kettő mégis sorosan összefügg.
Gyerekkori vágyak: Sokszor kezdünk el felnőtt fejjel egy olyan tevékenységet, amelyre gyerekkorban nagyon vágytunk, de a szülők „értelmesebb” vagy „jövedelmezőbb” területek felé irányítottak, így a gitár vagy a balett csupán egy álom maradt. Mindeddig.
Kompenzálunk: A hobbiválasztásban – nem mindig tudatosan – nagy szerepet játszanak kielégítetlen érzelmi szükségleteink. Ha gyerekkorban sokszor csúfoltak, vagy rendszeresen alulmaradtunk a fizikai összecsapásokban, kézenfekvő, hogy felnőttkorban valamilyen harcművészetet tanulunk, sőt jeleskedünk benne. Hasonlóképpen, ha a férfias világban kissé háttérbe szorult nőiességünket szeretnénk kibontakoztatni, nem meglepő, hogy egy egzotikus tánctanfolyam hatására valósággal kivirul személyiségünk nőies, érzéki oldala.
Kontroll érzése: Lehet, hogy a munkánkban folyton megmondják, mit és hogyan csináljunk, de van egy terület, ahol igenis mi vagyunk a szakértők. Itt mi döntünk, és mindenki más tőlünk kér tanácsot. Ez a mi területünk, itt kompetensnek, magabiztosnak érezzük magunkat.
Érzelmi feszültség levezetése: Nagyon sok hobbi tölti be ezt a szerepet, hiszen szükségünk van egy olyan tevékenységre, ahol kiengedjük a gőzt, kiszellőztetjük a fejünket, levezetjük a felgyülemlett feszültséget. Főként a fizikai tevékenységek hatékonyak ilyen szempontból. Kiválóak például azok a sportok, amelyeknél maximálisan kell koncentrálnunk (például a sziklamászásnál, szörfözésnél), így ez alatt teljesen elfelejtjük a napi problémákat, bosszúságokat, megoldandó feladatokat.
Identitás megerősítése: A hobbink lehet egy bizonyos társadalmi státusz elérése vagy megerősítése is, mint például a golf, a vitorlázás vagy a lovassportok, amelyek által egy „elit” társadalmi réteghez csatlakozhatunk. Kétségtelenül vannak divatos hobbik, amelyektől „menőnek” érezzük magunkat. Ilyenkor a kezdeti motiváció nem teljesen belülről fakad, ettől függetlenül a hobbi betöltheti összes jótékony hatását, ha közben megtanuljuk élvezni.
Új identitás: A hobbink által valaki mássá is válhatunk, mint akik a mindennapi életben vagyunk. Gondoljunk csak a színjátszó körökre: ott bármilyen szerepet felölthetünk, amit a hétköznapokban nem merünk vállalni. A virtuális valóság nyújtotta hősszerepekbe is szívesen bújunk bele néhány óra erejéig. Ám éppen ezért rejt némi veszélyt ez a hobbi a ki nem forrott személyiséggel rendelkezők számára.
Önkifejezési lehetőség: Főként a kreatív, művészeti jellegű hobbik hivatottak személyiségünk legmagasabb szintű önkifejezésére: a fotózás, festés, zene, blogírás. Ezek spirituális utazások, ahol megismerjük önmagunkat, ugyanakkor kifejezzük, és meg is éljük belső történéseinket, vágyainkat.
Adrenalin-pumpa: Az extrém sportok, de bármilyen intenzív fizikai erőkifejtést igénylő sport megnöveli az adrenalintermelést. Az endorfin és az ehhez hasonló „örömhormonok” szintje is nő, éppen ezért olyan addiktívek ezek a tevékenységek. Ilyenkor érezzük igazán, hogy élünk, hogy izgalmas és érdekes dolgok történnek velünk. Hogy kitörünk a mindennapok monotonitásából, a szürke hétköznapok fogságából. Gondoljunk például a síeléskor átélt flow élményre.
Pozitív hatások
Bármi is legyen a kezdeti motiváció, egy nagyon fontos szempontot le kell szögeznünk: minden hobbi az örömszerzés, az érzelmi feltöltődés, a feszültséglevezetés eszköze, amely nagymértékben járul hozzá a testi és lelki egészségünkhöz.
Milyen más pozitív hatást fejthetnek ki a szívvel-lélekkel űzött hobbik?
Sokatmondó időtöltések
Nem csoda, hogy a társkeresés vagy álláskeresés során is olyan nagy jelentősége van a felvállalt hobbiknak. Nagyobb eséllyel alakítunk ki egy jó partnerkapcsolatot egy olyan személlyel, aki hasonló hobbiknak hódol, mint mi, vagy több közös érdeklődési körünk is van. Az álláskeresés során a munkáltatók sokatmondónak tartanak olyan hobbikat, amelyek az adott munkakör elvárásaival összhangban vannak. A maratoni futás például jól tükrözi az állásra jelentkező személy kitartását, terhelhetőségét.
A csapatban űzött hobbi, mint például egy labdajáték, utalhat arra, hogy a jelentkező alkalmas a csapatmunkára, szoros együttműködésre. A blogírás, mint hobbi bizonyára emeli a kommunikációs területeken való elhelyezkedés esélyeit, ahogyan a fotózás, vagy ehhez hasonló kreatív hobbik előnyt jelentenek egy olyan munkakör megpályázásánál, ahol alapvető elvárás a kreativitás.
Egy hobbi kétségkívül sokat sejtet a személyiségünkről: egy otthon egyedül kötögető személyt vagy egy könyvmolyt többnyire introvertáltnak és kevésbé kockázatvállalónak tartunk, mint az ejtőernyőzést vagy extrém hegymászást űző személyt. Ugyanakkor a társastánc vagy csapatsport inkább utal extraverzióra.
Becsapós skatulyák
Mégse essünk abba a csapdába, hogy hobbi alapján skatulyázunk be valakit. Egy hobbit sokféle motiváció miatt választhatunk. Míg egyeseknél a táncot a párszerzés motiválja, másoknál lehet a nárcisztikus személyiség kifejeződése, a csábítás eszköze, megint másoknál pedig egyszerűen a zene szeretete vagy a mozgásigény kielégítése.
Ahogyan a hegymászás fakadhat a természet szeretetéből vagy a szabadságérzés megnyilvánulásából, sokakat viszont a kitartó és fáradságos testmozgás végzése, a saját határok feszegetése vihet erre az útra, vagy akár az adrenalinlöket megszerzése a cél.
Nagy Gyöngyi pszichológus
A szerző blogja itt.
Hasonló cikkeket a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban találhat, amelyben a bizonytalan jövőre való felkészüléssel foglalkozunk.
Fizessen elő a magazinra, most sokféle kedvezmény várja.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
