A gazdasági válság miatt szükséges átalakításoknál következetesen szem előtt kell tartani a rászorulók, a leszakadók, a hátrányos helyzetűek érdekeit és teherbíró képességét. Elsősorban erről szól az MSZP hét végi kongresszusa elé kerülő állásfoglalás-tervezet - írta a hétfői Népszava.
"Javaslataink a nagy pártok mindhárom kívánságának eleget tesznek: jóval kevesebb képviselőt válasszunk, rövidebb választási kampányban, és az új rendszer ne sértse egyik párt érdekeit se, illetve legyen arányosabb az eddigi szisztémához képest" - indokolta Magyar Bálint az MDF és az SZDSZ közös kezdeményezését. Kedden nyújtották be törvényjavaslatukat három változatban. Mindhárom egyfordulós lenne, 200 képviselőt választanának, és megmaradna az ötszázalékos bejutási küszöb. A hvg.hu a törvényjavaslat benyújtásának apropóján kérdezte Magyar Bálintot.
Bokros Lajost arra buzdítjuk: ne álljon meg félúton. Ha már újra politikára adja a fejét, akkor vázolja végre fel nyomokban eddig is felfedezhető, a program szintjére azonban soha nem emelkedő társadalmi-politikai elképzeléseit is. Nevezetesen: hogyan képzeli el a társadalmi összetartást (kohéziót) programja mentén, egy olyan országban, ahol tartósan két politikai közösség létezik?
Chikán Attila, a Reformszövetség reálgazdasági munkacsoportjának vezetője szerint ahhoz, hogy Magyarország előre tudjon lépni, meg kell csinálni a nagy társadalmi-gazdasági reformokat. Ezek végigviteléhez komoly politikai akarat kell – mondta az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere Napi Gazdaságban adott interjújában.
Magyarországnak 2007-ig jó lehetősége volt beindítani az euróhoz vezető procedúrát, ám ezt elszalasztotta. Ma már a válság leküzdése az első számú feladat, de félő, hogy a politikusok most is lemaradnak - figyelmeztet Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, a Közép Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora.
Az ország versenyképességének javítása érdekében szükséges reformok csak kiadáscsökkentés révén valósíthatók meg - fogalmazták meg a Liberális Gazdasági Konferencia előadói.
A kiadások mérséklésének folytatására sürgette az Európai Bizottság szerdán Magyarországot, elsősorban további szerkezeti reformok révén.
„Reform vagy bukás”, ez volt az őszödi beszéd kulcsmondata, de ma már inkább úgy kellene módosítania a kulcsmondatot, hogy reform és bukás – véli a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője, Novák Zoltán. Kár illúziókat táplálni, a társadalom nem lesz szövetségese a komoly megszorításokat is jelentő reformoknak, el fogja küldeni a kormányt a következő választáson. Mégis, az MSZP-nek tudomásul kellene vennie – ezt mutatják az európai példák –, a sikeres szerkezeti átalakítások nagy részéhez nem társadalmi szövetségesekre vagy széleskörű politikai konszenzusra van szükség, hanem szilárd pártpolitikai háttérre és kormányzati reform-elhivatottságra. A választási vereség pedig benne van ebben a pakliban.
A parlamentben hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel a kormány a válság hatásait szeretné mérsékelni, illetve el kívánja indítani az országot a kiegyensúlyozott fejlődés irányába. A csomag segítségével kellene kitörni (hivatalos megfogalmazás szerint) a gazdasági válság és a struktúraátalakítási kényszer kettős szorításából.
A kormány tervei szerint az év közepétől változik a személyi jövedelemadó alsó sávhatára és mindkét kulcsa, szigorodnak a gyed szabályai, és csökken a munkaadói járulék - tudta meg szerdán szocialista forrásból az MTI.
