szerző:
hvg.hu

A parlamentben hétfőn Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentette azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyekkel a kormány a válság hatásait szeretné mérsékelni, illetve el kívánja indítani az országot a kiegyensúlyozott fejlődés irányába. A csomag segítségével kellene kitörni (hivatalos megfogalmazás szerint) a gazdasági válság és a struktúraátalakítási kényszer kettős szorításából.

Gyurcsány Ferenc a parlamentben. Belevágott...
© Stiller Ákos

A helyzet nagyjából világos. A világgazdaság mély válságban vergődik, a magyar  államháztartás megszorításokkal helyrebillentett egyensúlya igen törékeny, a fenyegető államcsőd elkerüléséhez  adósságainkat tovább kellene csökkenteni. Ám ahhoz, hogy a hazai gazdaság növekedési pályára térhessen, elengedhetetlen volna a munkahelyek megőrzése. De ezekért éppen az élénkülő gazdaság szavatolhatna. Ráadásul az úgynevezett nagy ellátórendszerekkel is kezdeni kellene valamit, mert finanszírozásuk a GDP-nek túlságosan nagy szeletét emészti fel, ami  versenyképtelenné teszi a magyar gazdaságot.

Gyurcsánynak és stábjának ezt a gordiuszi csomót kellene átmetszenie. Jó pár évi halogatás és spekulálás után, és (többek között) az IMF erőteljes nyomásának engedve hétfőn letették az asztalra a csomagot. Nézzük a javaslatok legfontosabbjait és a kilátásba helyezett hatásokat!

Az adórendszer változásai

A munkára rakódó adó- és járulékterheket mérsékelni kell, mert ezek a magyar cégek versenyképességét tönkreteszik. A csökkentések forrását a javaslat szerint a fogyasztást terhelő adók emelése, illetve a különböző mentességek és kedvezmények hasonló nagyságrendű megszüntetése teremti meg, miközben kevesebb lehetőség lesz az adózás elkerülésére is. A tervezett változásokat 2009-2010-ben két lépésben hajtják végre, és  miközben az adóterhek változatlanok maradnak,  700-800 milliárd forint adót átcsoportosítanak. 

Két ütemben, 32 százalékról  27 százalékra csökken a munkáltatók járulékterhe (egészségbiztosítási járulék 3, munkaadói járulék 2 százalékponttal). 2009 júliusától a járulékcsökkentést a minimálbér kétszereséig lehet igénybe venni, 2010 januárjától pedig már a bér teljes összege után. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege változatlanul havi 1950 forint.

Két lépésben csökkennek a személyi jövedelemadó normatív terhei. A kulcs júliustól a jelenlegi 18-36 százalékról 19-38 százalékra változik, miközben a sávhatár a jelenlegi 1,7 millióról 2009 júliusában 2,2 millióra, 2010 januárjától pedig 3 millió forintra nő. Az alsó kulcs emelkedését a legalacsonyabb kereseteknél az adójóváírás növelése kompenzálja. 2009 júliusában megszűnik a különadó, 2010 januárjától pedig a vállalkozások különadója.

Az adócsökkentések forrását megteremtő lépések:

2010-től a háromszorosára nő a rehabilitációs hozzájárulás összege. Ezt csak azok a húsznál több főt alkalmazó munkáltatók fizetik, amelyek nem foglalkoztatnak legalább 5 százalékban csökkent munkaképességű dolgozót.

2010-től 19 százalékra emelkedik a társasági adó kulcsa, és a beruházási kedvezmények kivételével (fejlesztési tartalék, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezménye, gyorsított értékcsökkenés) lényegében minden társaságiadóalap-kedvezmény megszűnik.

2010-től jelentősen szűkül a munkáltatók által adott természetbeni juttatások adómentessége és az egyéb adómentes jövedelmek köre is.

A három- és többgyermekesek családi kedvezménye kivételével megszűnik a legtöbb személyijövedelemadó-kedvezmény.

2009 júliusától 3 százalékponttal emelkedik az áfa normál kulcsa.

2009 júliusától nő a dohánytermékek, az üzemanyagok és az alkohol jövedéki adója. Az üzemanyag esetén úgy, hogy emelkedő világpiaci árak esetén automatikus kompenzációs mechanizmus lép életbe.

2011-2013 között sor kerül az általános, értékalapú  ingatlanadó bevezetésére. Fokozatosan váltaná fel az önkormányzatok által ma is kivethető ingatlanadókat.

Az intézkedések várható hatásai:

A kormány számításai szerint mintegy 7 százalékponttal mérséklődik a bérek adóéke, vagyis az összes bérre fordított kiadásból az adók és járulékok aránya. Így először fordul majd elő, hogy egy átlagos kereső több pénzt kap kézhez, mint amennyit a bére után ő és munkáltatója befizet az államkasszába. Jelenleg 100 forint bér után 117 forintot kell a dolgozónak és a munkáltatójának adóként és járulékként befizetnie, ennek összege 2009 második felében 97 forintra, 2010 januárjában pedig 90 forintra csökken.

A munkáltatói járulék csökkentése jelentősen mérsékli a munkáltatók bérköltségét. 2009 júliusától az alacsonyabb keresetek bérterhe mérséklődik nagyobb arányban, majd 2010-től minden kereseti sávban azonos arányú lesz a járulékcsökkentés. A bérköltség minden munkavállalónál 3,7 százalékkal csökken, de a magasabb kereseteknél nagyobb összegű lesz a munkáltatók megtakarítása. Mindent egybevetve, ezzel a magyar vállalkozási adók és a bérterhek együttes szintje a legalacsonyabb lesz a térségben, ami a beruházásokért folytatott harcban feltétlenül előnyt jelenthet.

Az szja-kulcsok és a sávhatár

2009-2010-es változása elsősorban az átlagos és átlag körüli keresetek nettó összegét növeli erőteljesen. A legalacsonyabb kereseteknél az alsó adókulcs 19 százalékra emelését jórészt ellensúlyozza az adójóváírás összegének növekedése. A magasabb jövedelműeket érintő adókulcs 2 százalékpontos növekedését viszont a szolidaritási adó eltörlése ellensúlyozza, bár az átlagos kereseteknél arányaiban mérsékeltebb nettó keresetnövekedés következik be. Az átlagkereset nettó összege 2010-ben, változatlan bér mellett 10,2 százalékkal, több mint 12 ezer forinttal lesz magasabb, mint 2009 elején.

Mivel 2010-től már az adózók 83 százaléka fog az alsó kulcs szerint adózni, az adójóváírás csökkenő mértékét is figyelembe véve a bérnövekményt terhelő adó, az úgynevezett marginális adókulcs a havi 150-240 ezer forint közötti sávban csaknem a felére csökken. Ez nagyobb ösztönzést ad a munkába állásra, hiszen több pénz marad a munkavállaló zsebében.

A vállalkozások nyereségét terhelő adók 2010 januárjában csökkennek, ezzel durván 40 milliárd forinttal marad több a vállalatoknál. A különadó megszüntetésével egyidejűleg 19 százalékra emelkedik a társasági adó, és megszűnik a társaságiadóalap-csökkentő kedvezmények többsége. Megmaradnak viszont a beruházó, fejlesztő vállalkozásokat segítő kedvezmények: a fejlesztési tartalékképzés lehetősége, a kis-, és közepes vállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, a gyorsított értékcsökkenési leírás lehetősége.

A szociális háló átszabása (Oldaltörés)

Magyarország a bruttó hazai termék arányában 4-5 százalékponttal többet fordít szociális ellátásokra, mint Csehország vagy Szlovákia. A hivatalos háttéranyag szerint a „szociális rendszer legnagyobb problémája, hogy gyakran gátat épít az ellátás jogosultja és a munkaerőpiac közé, nem veszi kellőképpen figyelembe a rászorultságot, és a támogatások rendszere nehezen átlátható, ami visszaélésekre ad lehetőséget.”

Ma a nagyságrendileg 1000 milliárd forintos kifizetett szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, egységes mértékben, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz. (A legjelentősebb ilyen ellátások: a családtámogatás alapellátásai, mint amilyen a családi pótlék és a lakáshoz jutást segítő kedvezmények, támogatások, mint a szociálpolitikai támogatás). Azaz a szociális juttatások java nem veszi figyelembe a rászorultságot, hanem mindenkit plusz jövedelemhez juttat.

Az univerzális ellátásokkal azonban inkább konzerválják, sőt gyakorta növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források.

A rászorultság elvét a kormány úgy kívánja érvényesíteni, hogy a családi pótlékot, a szociálpolitikai támogatást és egyéb kisebb univerzális ellátásokat „adóterhet nem viselő” járandóságként az adófizetés hatálya alá vonja. Így 2009 szeptemberétől a szülők között kötelezően megosztva adókötelessé válna a családi pótlék. (Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból a családi pótlékra eső részt le lehet vonni). A szülők közötti megosztás egyúttal azt is jelenti, hogy a gyermekeiket egyedül nevelőknek, illetve a csak egy aktív keresős családok keresőjének a családi pótlék felét kell beszámítaniuk az adóalapjukba.

A személyijövedelemadó-változások hatására jelentősen nő a gyermeket nevelők nettó keresete is, abból a családi pótlékra eső adó a jövedelem növekedésével arányosan emelkedő részt fog elvenni. A családi pótlék így igazságosabbá is válik, hiszen az adó összege a családok sajátos szociális helyzetéthez is igazodik majd. Azoknál a családoknál, ahol más adóköteles jövedelem nincs, ott semmit sem visz el a családi pótlékból az adó. Ahol mindkét szülő alacsony keresetű, vagy az egyik gyesen van, a másik pedig alacsony jövedelmű, ott szintén nem nő a kereső adóterhe. A kereset, illetve a keresők számának növekedésével egy kétgyermekes családban 973-5282 forint közötti összeget visz majd el az adó a 27 800 forintos családi pótlékból.

Egy kétgyermekes család szeptembertől havi 27 800 forintra (1 200 forinttal) emelkedő családi pótlékának adóterhe 2010-ben

 

Anya által fizetett adó

Apa által fizetett adó

Családi pótlék adóterhe

Egyik szülő gyesen, másik minimálbéres

0

0

0

Egyik szülő gyesen, a másik 100 ezer forintot keres

0

0

0

Egyik szülő gyesen, a másik 110-220 forintot keres

0

973

973

Egyik szülő gyesen, a másik 300 ezer forintnál többet keres

0

2641

2641

Mindkét szülő dolgozik minimálbéren

0

0

0

Mindkét szülő dolgozik, havi 100 ezer forintot keresnek

0

0

0

Az egyik szülő 100 ezer, a másik 150 ezer forintot keres

0

973

973

Mindkét szülő 130-220 ezer forint között keres

973

973

1946

Az egyik szülő 150 ezer, a másik 500 ezer forintot keres

973

2641

3614

Mindkét szülő havi 300 ezer forintnál többet keres

2641

2641

5282

A lakhatás megteremtését támogató ellátás, az úgynevezett szocpol a családi pótlékhoz hasonlóan, adóterhet nem viselő járandóságként kerül be a közteherviselésbe. Mivel ezek nagy összegű juttatások, a szülők közti megosztáson túl két további kedvezmény érvényesíthető. Az egyik, hogy kaphat az igénybevevő két év türelmi időt, a másik pedig, hogy a türelmi idő után is öt év alatt, egyenlő részletekben lehet bevinni az adó alá. Egyedülálló szülő esetében a szociálpolitikai támogatás fele kerül az adóalapba.

A gázártámogatások esetében az univerzalitás két módon korlátozódik: egyrészt a nagyobb jövedelműeknél csökken a támogatás összege, másrészt a legmagasabb jövedelmi szinten megszűnik.

A munkaerőpiacra való bejutás

A kormány a munkaképes korú és munkát vállalni képes, rendszeres szociális segélyben részesülőknek elő kívánja írni a foglalkoztatási szolgálattal való együttműködést, illetve a közmunkában való részvételt. A közmunkaprogramok megszervezésébe pedig ösztönzőkkel vonja be a helyi önkormányzatokat.

A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a 2008 elején hatályba lépett rehabilitációs program keretében. Ennek eredményeképpen az ellátottak közül – egészségi állapotuk függvényében – akár tízezreket irányíthatnak vissza fokozatosan a munkaerőpiacra.

A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony 12 hónapra nő, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási időt szerző szülőknél pedig a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, a két évhez hiányzó időszakban helyette a gyest lehet igénybe venni. A gyermeknevelési támogatások átalakításának célja, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is nőjön a foglalkoztatottság.

A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás átalakul  képzési támogatássá, azaz ha a gyermek nem jár iskolába, a támogatás sem jár. Ha a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a családi pótlék felhasználása során a gyermek érdekei sérülnek, a családi pótlékot átmeneti időre, részlegesen természetbeni juttatássá lehetne alakítani.

A kormány egyszerűsíteni akarja a gyermekmegőrzés intézményeit is. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a családi gyermekfelügyelet jön létre.

Ma az ápolási díjban részesülők jellemzően a saját hozzátartozójukat látják el. Érdemi változást jelenthet ezen a területen a Nemzeti Ápolási Szolgálat megalapítása. Tagjai azok lehetnek, akik hajlandók mások ápolását is vállalni, így a mainál jóval jelentősebb számú rászoruló részesülhet ápolásban. A szolgálat tagjai gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak majd el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat.

A kormány maximálni kívánja a passzív táppénz összegét is.

Létrehozzák az állami és az önkormányzati juttatások nyilvántartását szolgáló egységes szociális számlát, amely nyomon követhetővé teszi, ki, milyen ellátásra jogosult, csökkentve ezzel a szociális rendszerben előforduló szabálytalanságokat és visszaéléseket. Az egységes szociális számla kiépítése már megkezdődött, 2011-től az ellátások teljes körét tartalmazni fogja – függetlenül annak folyósítójától.

A lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetésére a szociálpolitikai támogatás esetén kötelező – részben bankszámlára helyezett – önrészt fognak előírni az igénybevétel feltételeként.  

A nyugdíjrendszer átszabása

Magyarországon – ha nem változnak a feltételek – 2050-ig megkétszereződik a nyugdíjas korúaknak a munkaképes korúakhoz viszonyított aránya: míg ma négy munkaképes korúra jut egy nyugdíjas, 2050-ben csupán két aktív korúnak kell eltartania egy idős embert.

A nyugdíjrendszer hosszabb távú fenntarthatóságának egyik legfontosabb eszköze, hogy az életkor emelkedésével arányosan emelkedjen a nyugdíjkorhatár is. A javaslat értelmében a korhatár 7 év múlva kezd el emelkedni, és 15 év múlva éri el a 65 évet, ami azt jeleni, hogy a 2016-2024 között időszakban fokozatosan, évente négy hónappal emelkedne korhatár.

A tervezett intézkedések emelik a nyugdíjba vonulás korcentrumát, arra ösztönzik a munkaképes korú embereket, hogy szabad elhatározásból, de józan számítás alapján, később vonuljanak nyugdíjba.

Szintén a nyugdíjba vonulás korcentrumának emelését segíti elő az a javaslat, hogy ne csupán a korhatár alatti nyugdíjazásnál, de a nyugdíjkorhatár betöltésekor is a nyugdíjazás előfeltétele legyen az adott biztosítási jogviszony megszüntetése. Ha a jövőben a 62. életév betöltését követően is meg kell szüntetni a munkaviszonyt a nyugdíjba vonuláskor, akkor ez sokakat megfontolásra fog késztetni, mert nem biztos, hogy a nyugdíjba vonulás után újra megkapják jól fizető állásukat.

A szociális okokból bevezetett 13. havi nyugdíj a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára nem tartható fenn. Ezért a kormány javaslata alapján 2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten – az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával – beépül a havi nyugellátásokba. Azoknál a korhatár alatti nyugdíjasoknál, akik idén nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a korhatár betöltését követően épül be a 13. havi a nyugdíjukba, így őket sem éri veszteség. A 2010-től nyugdíjba vonulók azonban már nem kapnának 13. havi nyugdíjat.

A javaslat a nyugdíjkiadások – évről évre halmozódó – mérséklődésén túl hozzájárul a nyugdíjba vonulás korcentrumának növeléséhez. A 2010-től nyugdíjba vonulók számára ugyanis a 13. havi nyugdíj kiesése 8 százalékos induló nyugdíjcsökkenést jelent, így csökken az érdekeltségük a korai nyugdíjazásban, hiszen induló nyugdíjukat a munkaerőpiacon való maradással tudják jelentősen növelni. A jelenlegi bónuszszabályok szerint ugyanis annak, aki 62 éves életkora után is munkában marad, évente 6 százalékkal emelkedik a nyugdíja.

Kezdeményezik a svájci indexálás szabályainak átalakítását 2010-től. A javaslat értelmében a nyugdíjak évi rendes emelését továbbra is a fogyasztói árak és a nettó keresetek változása alapján számolnák, de hogy ezek közül melyik, milyen arányban határozza meg az emelést, az a gazdasági növekedés ütemétől függ. Az új számítás a reálkeresetek emelkedéséből nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés ütemének függvényében ad többletet. A svájci indexálás rugalmasabb szabályai nem tennék lehetővé, hogy a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben növekedjenek, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket. 

Az új svájci indexálás (az ár és nettó kereset figyelembe vétele a nyugdíjemelésnél)

Ha a GDP növekedése

Fogyasztói ár emelkedésének 

Nettó kereset emelkedésének

2% alatti

100%-a

-

2-3% között

80%-a

20%-a

3-4% között

60%-a

40%-a

4% felett

50%-a

50%-a

A nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó javaslatok – a korábbi lépéseknél is jelentősebb mértékben – csökkentik a jövő nemzedékeinek nyugdíjjal kapcsolatos terheit, miközben már rövid távon is jelentős megtakarítást jelentenek. A javasolt intézkedések már 2010-re is több tízmilliárd forintos megtakarítást eredményeznek, ennek köszönhető, hogy csökkenő GDP mellett sem emelkedik a nyugdíjra fordított kiadások aránya. A javasolt strukturális átalakítások a decemberi konvergenciaprogramban bemutatott nyugdíjpályához képest 2050-re jelentősen, a GDP 3,5 százalékával mérséklik a nyugdíjkiadásokat. Ebből a nyugdíjkorhatár 2016-2024. közötti 65 évre emelése 1 százalékot; a 13. havi nyugdíj beépítése, és ezzel az új induló nyugdíjak szintjének csökkentése szintén 1 százalékot; a svájci indexálásnak a gazdasági növekedés ütemétől függő átalakítása pedig 1,5 százalék hosszú távú megtakarítást jelent.

A gazdaság- és az infrastruktúra fejlesztése (Oldaltörés)

A vállalkozások megerősítését a kormány úgy képzeli, hogy a finanszírozáshoz kedvezményes hitelekkel, állami garanciavállalással, tőkealapokkal, valamint a már korábban is sikeres pályázatok meghosszabbításával, illetve újak kiírásával és a hozzáférés egyszerűsítésével ad támogatást. Összesen 1400 milliárd forint keretösszeg, valamint további 900 milliárd forint állami garancia áll rendelkezésre a finanszírozási programokhoz.

A korábbi kiemelt ágazatok mellett az alacsonyabb hozzáadott értékű, de sok embert foglalkoztató külföldi befektetések is kiemelt támogatást kapnak, többek között a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban vagy a turisztikában. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából kiemelten fontos tudásintenzív iparágaknál (autógyártás, informatika, biotechnológia, gyógyszeripar, logisztika) pedig stratégia megalkotását tartják szükségesnek.

Új tőkekihelyezést támogató konstrukciók is indulnak a vállalkozások versenyképességének javítására (például a kkv-szektor rövidlejáratú exporthiteleihez állami hátterű exporthitel-biztosítás; a magyar kötött segélyhitelezési program hatókörének kiszélesítése; exporttámogatási pályázat, stb.).

A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági válság következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál (négyből egy nap tanfolyam az átmeneti foglalkoztatási gondokkal küzdő vállalatok munkavállalói számára, az Országos Foglalkoztatási Alap forrásainak célirányos felhasználása).

Folytatni kívánják a mezőgazdaságban működő vállalkozások támogatását, kiemelt célként kezelnék a környezetbarát technológiák elterjedését és az állattenyésztés korszerűsítését.

Újabb projekteket indítanak Magyarország földgázellátási biztonságának javítására (például földgáztárolási kapacitások bővítése; szállítóvezetékek építése; bányajáradék célzott csökkentése a földgázmezők jobb kiaknázására).

Előkészítik új atomerőművi blokk építését Pakson (aminek célja a kapacitás megduplázása), támogatják új erőművek építését, különösen az alternatív megoldásokat, például a biomasszát és a geotermikus energiát hasznosítókat. 

Az államigazgatás és a politikai intézmények megújítása (Oldaltörés)

A javaslat megismétli a miniszterelnök korábban már ismertetett 199 fős országgyűlésről, az ahhoz tartozó egyszerű, arányos, olcsó, egyfordulós listás választási rendszerről szóló elképzelését.

Előirányozza az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének rendezését is. A képviselői alapfizetést (egy bizottsági tagsággal számolva) a mindenkori statisztikai átlagbér háromszorosában határoznák meg, a költségtérítést pedig a számlával, illetve a kilométeróra-állással igazolt valós költségekre terjesztenék ki.

Az önkormányzati képviselők számát differenciáltan csökkentenék a mai létszám közel felére, 25 941-ről 13 576-ra. Javasolják, hogy az ötszáznál kisebb lélekszámú településeken kizárólag társadalmi megbízatásban legyen betölthető a polgármesteri tisztség. Az ennél nagyobb, de az ötezernél főnél kevesebbet számláló településeken a polgármesteri tisztség társadalmi megbízatásban és főállásban is betölthető.

Felülvizsgálnák, mennyire indokolt az alpolgármesteri posztokat fenntartani, maximálnák a számukat és a tiszteletdíjukat. Egyszerűsítenék az önkormányzati bizottsági rendszert, hiszen kisebb településen egy bizottság is elegendő.

Közel 100 jelenleg önkormányzati feladatot megszüntetnének, illetve áttelepítenének az államigazgatáshoz.

Egyebek mellett az 1500 fő alatti településeken az önálló polgármesteri hivatalokat körjegyzőségekbe szerveznék. De a körjegyzőségek által ellátott települések lakóinak száma sem lehetne 1500 fő alatt, kivéve, ha legalább 10 település tartozik a körjegyzőséghez.

Az Állami Számvevőszék jogkörét megerősítenék azzal, hogy bevonnák az önkormányzati könyvvizsgálók kiválasztásába, s ezzel erősítenék a pénzügyi fegyelmet.

Ez utóbb vázolt elképzelések túlnyomó többségéhez a mai szabályok szerint kétharmados törvényeket kellene megváltoztatni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Itthon

A Gyurcsány-csomag elemei

Évindító beszédet tart - immár ötödször - Gyurcsány Ferenc ma a parlamentben. A miniszterelnök a gazdaságélénkítő program részleteit - az adó-, a szociális és a foglalkoztatási rendszer átalakítását - ismerteti. A program főbb elemeit a hétfői Népszabadság információi nyomán közöljük.

MTI/hvg.hu Itthon

Gyurcsány bejelentései

A miniszterelnök szerint nagyobb gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatás növelését kell elérni, és öt területen azonnali változásokat. Az ellenzék kivonult a folyosóra. Bejelentések sora: egyebek mellett növekvő áfa, csökkenő munkáltatói tb-járulék, átalakuló nyugdíj- és szociális rendszer.

MTI Itthon

Gyurcsány nem politizált a beszédében, de jó ez neki?

Gyurcsány Ferenc hétfői parlamenti beszéde olyan politikai beszéd volt, amelyből hiányzott a politika, talán mert a kormányfő azt szeretné elérni, hogy a Fidesz is előálljon egy válságkezelő programmal. Politikai elemzők kommentálják Gyurcsány szavait.

MTI Gazdaság

Gyurcsány: a legkisebb közteher nálunk lesz a visegrádiaknál

A GDP-hez mérten a magyar állam 2011-ig egy-két százalékkal csökkenti kiadásait, miközben a munkavállalók 90 százaléka az alacsony személyijövedelemadó-kulccsal fog adózni - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén.

Két balatoni üdülőjétől is megszabadulna a MÁV

Két balatoni üdülőjétől is megszabadulna a MÁV

Több mint szigorú ez az 1200 lóerős Jeep Grand Cherokee

Több mint szigorú ez az 1200 lóerős Jeep Grand Cherokee

Hosszú Katinka: Most a legjobb úszónak lenni

Hosszú Katinka: Most a legjobb úszónak lenni

Novemberben indul a Google videojátékos okossága, amelyhez csak internet kell

Novemberben indul a Google videojátékos okossága, amelyhez csak internet kell

Itt is az első kihívás Karácsonynak: senki se akarja diszkontáron felújítani a Lánchidat

Itt is az első kihívás Karácsonynak: senki se akarja diszkontáron felújítani a Lánchidat

Újabb tízmilliárdokat csoportosít át a kormány – jut focira, kézilabdára és Hungarikum Hotelre is

Újabb tízmilliárdokat csoportosít át a kormány – jut focira, kézilabdára és Hungarikum Hotelre is