A volt pénzügyminiszter, az MDF európai parlamenti listavezetője a Globális Tudás Alapítvány pénteki budapesti rendezvényén elmondta: már beszélt Bajnai Gordonnal és arra ösztönözte, hogy a rövid távú válságkezelő intézkedések mellett az új kormány alapozza meg a teljes paradigmaváltást is.

A hazai gazdaságkutatók, külföldi jegybankelnökök részvételével a fiskális politika makrogazdasági összefüggéseiről szervezett rendezvényen Bokros Lajos helyesnek ítélte a nyugdíjkorhatár tervezett emelését. Elmondta: felvetette az új kormányfőnek, hogy ezzel együtt át kell tekinteni a nyugdíjasok helyzetét is, illetve teljesen át kell reformálni a korai nyugdíjazás, köztük a rokkantnyugdíjazás rendszerét.

Kiemelte: nemcsak az államháztartási kiadások lefaragására van szükség, illetve nem csupán a bevételek és a költekezések egyensúlyát kell megteremteni, hanem csökkenteni kell az államháztartás egész méretét. Hangsúlyozta: a kormány eddig napvilágot látott elképzelései alapján az új miniszterelnök megértette ennek szükségességét. A volt pénzügyminiszter helyesnek nevezte a 13. havi nyugdíj megszüntetését, "bezzeg amikor én ezt egy évvel ezelőtt hangoztattam, akkor szívtelennek neveztek". Bokros Lajos hangsúlyozta, hogy az állami kiadások csökkentését csak hosszú távú reformintézkedések megtételével lehet tartósan biztosítani.

Zdenek Tuma, a cseh jegybank elnöke előadásában felvetette: nem lehet külön kezelni az unión belül az eurózóna országainak problémáit, illetve a közép-kelet-európai államok helyzetét, hiszen a két országcsoport gazdasága számos tekintetben összefügg, jelentős mértékben kötődik egymáshoz. Emiatt a gazdasági-pénzügyi krízis kezelését átfogóan kell megvalósítaniuk a nyugat-európai vezető országoknak is - mondta.

Zdenek Tuma rámutatott: a kelet-közép-európai országok ezzel együtt igen eltérő képet mutatnak, míg a régió egyik legsebezhetőbb állama a túlfűtött gazdaság miatt Lettország, és Magyarország is érzékeny a gazdasági nehézségekre többek között a háztartások nagyarányú deviza eladósodottsága miatt, addig Csehországnak sikerült felépíteni megfelelő hitelképességét.

Az Európai Unió egészét tekintve gondnak nevezte, hogy miközben mindenki tisztában van a szükséges monetáris lépésekkel, addig az egyes országok fiskális mozgástere teljesen különböző, ezért még régiós szinten is igen nehéz megvalósítani az összehangolt monetáris fellépést. Az egész régiót tekintve nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a legtöbb országban jelentős rizikót hordoznak az árfolyamkockázatok, mivel a háztartások, illetve a kis- és középvállalkozások sok országban nagyarányú devizaadósságot halmoztak fel. Személy szerint a jövőben el tudná képzelni azt, hogy az Európai Központi Bank szerepe erősödjék, többek között az EKB és a helyi jegybankok közötti összehangolt együttműködés révén.     Végezetül egy kérdésre elmondta: nem lát jelenleg okot arra, hogy Csehország külső finanszírozást igényeljen. A cseh lakosság egyébként is kevésbé adósodott el devizában, mint ahogy azt a térség többi államának lakossága tette.

Radovan Jelasic, a szerb jegybank elnöke arról szólt, hogy Szerbia a mostani évtizedben először jelentős mértékben saját erőből fejlődött, nagyarányú volt a bejövő külföldi működőtőke, a lakosság nagymértékben devizában adósodott el. A szerbiai bankok összes hitelállományának 97 százaléka devizakölcsön, a devizahitelek 70 százalékát svájci frankban felvett hitelek adják. A nagyfokú devizakitettség miatt az ország nehéz gazdasági helyzetbe került, jelenleg 18 százalékra rúg a GDP-arányos államháztartási deficit, miközben a külső adósság háromnegyed részét a lakossági hitelek jelentik. Emiatt igen kemény feltételekkel, mintegy hárommilliárd eurós hitelcsomagról állapodott meg Szerbia az IMF-fel, amelynek feltétele volt többek között, hogy 2010 végéig befagyasztják a béreket a közszférában, illetve a nyugdíjakat a jövő év végéig. Egyúttal az állami kiadásokból 12 százalékot lefaragnak, ebből 40 százalékot jelent a kétéves időtartamra szóló bérbefagyasztás - hangoztatta Radovan Jelasic.