A kimagasló infláció miatt reálértéken erős apadás mutatkozott mind a hazai média reklámbevételében, mind a kommunikációs szektorok bevételében: az előbbi 6,6 százalékkal, az utóbbi 3,1 százalékkal csökkent tavaly az előző évihez képest. Ehhez csak kismértékben járult hozzá, hogy az állami cégek kommunikációs költéseit jelentősen visszafogták.
15 milliárd forint adóbevételt vár 2023-ban a kormány a médiacégek reklámbevételeinek megadóztatásából, bár a szektorban extraprofit legfeljebb a kormánybarát médiumoknál fedezhető fel. A magyar reklámpiacot letaroló globális szereplők, mint a Google és a Facebook megadóztatása kétséges, és tovább szűkíti a hazai szereplők mozgásterét az óriásokkal szemben.
Jó hír viszont, hogy 2017-ben a piaci szereplők is több pénzt költöttek hirdetésekre.
Csúcsidőben az állami hirdetési piac több mint felét uralta Simicska Lajos médiaportfóliója, mielőtt összeveszett volna Orbánnal, mostanra lényegében nem érkezik oda egy fillér sem.
Szakított az iparági hagyománnyal a kormánypárti kereskedelmi tévé, és nem köti a szakma orrára bevételi adatait. Iparági szereplők szerint azért nem, mert így az is kiderülne, mekkora összeget kaszált állami hirdetéseken. A TV2 visszautasítja a vádakat.
A Nielsen 30 ezer fős kutatása szerint a magyarok 10 százalékponttal jobban bíznak a reklámokban, mint az átlag európai. Bár a kérdőívet kitöltő magyarok 45 százaléka állítja csak, hogy bízik a tévéreklámokban, 54 százalékukat ösztönözték cselekvésre a televíziós hirdetések.
2011-hez képest 50 százalékkal nőtt az internetes újságok száma: több mint háromezer van belőlük. Közben 24,9 százalékra nőtt az internetes hirdetések részesedése a reklámtortából.
Folytatódott sajtó reklámbevételeinek csökkenése, az internet kivételével a média összes szegmense kevesebb bevételhez jutott, a webes újságok viszont csaknem 20 százalékkal több bevételre tettek szert.
