Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Bemutatta a Magyar Reklámszövetség a 2018-as reklámtortát. Gulyás János, a reklámszövetség elnöke arról beszélt: 259,69 milliárd forintot költöttek el a hirdetők tavaly.
A piac növekedése lassult - a most bemutatott adat 7,77 százalékos növekedést jelentett, míg az addigi két évben 11-11 százalékkal nőtt a reklámtorta. Az állami költések pörgették 2016-2017-ben a növekedést, de tavaly az állami reklámkiadások növekedése megállt, így a mostani adat már azt mutatja, hogy a piaci szereplők többet hirdettek. Ha pedig a GDP-hez viszonyítjuk a reklámköltéseket, akkor azt látjuk: más országokhoz képest is gyenge a magyar arány, de évről évre tovább gyengül. Pedig a Reklámszövetség úgy számol: minden reklámozásra elköltött forint 6 forinttal erősíti a gazdaságot.
Abban nincs változás, hogy az online média a legerősebb piaci szereplő. A legnagyobb növekedést a közterületi reklámoknál mérték,16 százalékosat, de 10 százalék fölött nőtt a mozis és a digitális reklámpiac is. Meglepetést okozott, hogy a rádiós piac is kimondottan nagyot, 9,5 százalékot nőtt. A gobális szereplők súlya tovább nőtt: a részarányuk 53-ről 55 százalékra nőtt. Az az egész világban jellemző, hogy az arányuk nő, de ennyire magas arány azért ritka egy országban - hangzott el.
Főleg a tévéreklámokban fogta vissza magát az állam (vagy más megközelítésben: már aligha lehetett annál többet költeni, mint 2016-17-ben), ott 7 százalékkal csökkentek az állami reklámköltések.
Magyar Reklámszövetség
60,7 milliárd forint ment el a tévés hirdetésekre, ez mindössze 1 százalék növekedés 2017-hez képest (a korábbi két évben 9, illetve 7 százalék volt az emelkedés). Az évtized elején annyira nagy volt a csökkenés, hogy a mostani adat még mindig a 2008-as alatt van. Az állam majdnem 7 milliárd forint értékben reklámozott tavaly a tévékben, ez 11 százalékos arányt jelent.
A nyomtatott sajtóban 39,6 milliárdot költöttek el, ez 3,5 százalékos növekedés volt, de még mindig a 2008-as szint alatt jár a mutató. A legtöbbet a napilapoknál költöttek a hirdetők, közel 18 milliárd forintot. A napilapok különösen rászorulnak az állami reklámköltésekre.
A legnagyobb növekedést elérő közterületi reklámokon belül az óriásplakátok bevétele nagyjából 17 százalékkal nőtt, nagyrész az áremelkedések miatt. A citylight-piacon 25 százalékkal nőtt a bevétel, az áremelkedés mellett azért is, mert egyre több cég vezeti be a félhavi kampányokat. A maradék - mint például a kandelábereken elhelyezett reklámok - kicsit visszahúzták a szektort, ott csak 8 százalék volt az emelkedés. A forgalomra nagy hatással volt a választás is, de ebből a szempontból nem volt extrém 2018, minden választási évben ugyanez történik.
Magyar Reklámszövetség
