Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
34 százalékkal több pénzt költött az állam 2017-ben hirdetésre – derült ki a reklámpiaci trendeket összesítő Reklámtorta bemutatásán. Különösen a tévés piacon volt feltűnő a növekedés, ahol ma már az összes hirdetés 12 százalékát a kormányzat, az önkormányzat vagy az állami vállalatok fizették. 2008-ban az állami hirdetések aránya mindössze 3 százalék volt a tévében, és 2016-ban nőtt 10 százalék fölé.
Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke azonban azt is kiemelte: az ágazat növekedését elsősorban a piaci növekedés határozta meg. Annak ellenére növekedni tudott a hirdetési piac, hogy a kiszámíthatatlan szabályozási környezet tavaly is fokozta a bizonytalanságot. Tavaly a különböző felületeken összesen 240,98 milliárd forintot költöttek el a hirdetők.
Ezekre a szövetség adatai szerint 2016-ban 60 milliárdot, 2017-ben pedig 80 milliárdot költött az állam, ökölszabály szerint ennek nagyjából a felét tekintik ténylegesen elköltött összegnek – ha ezt a különbözetet kivonjuk, akkor a teljes költés 200 milliárd forint körül lehet – ez nagyjából a 2008-as eredménynek felel meg, amikor az állami költés aránya jóval alacsonyabb volt. A hvg.hu korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami költés nagy része néhány cégen keresztül áramlott.
Magyar Reklámszövetség
A tévében összességében 7,5 százalékkal nőtt a reklámbevétel, az igazi nagy kiugrás azonban az írott sajtóban volt, ahol hosszú évek csökkenése és a tavalyi stagnálás után 18,48 százalékkal nőtt a reklámköltés. Ez nagy meglepetésnek számít – mondta el Urbán Zsolt, hozzátéve azonban, hogy ezt is nagy mértékben segítették az állami hirdetések.
Az állami pénzszóráson túl az internet szerepének növekedése még a feltűnő: a netes hirdetési költés hosszú évek óta bőven 15 százalék felett nő, így ma már majdnem a teljes piac harmadát teszi ki. Ennél is feltűnőbb, hogy a globális szereplők (gyakorlatilag a Facebook és a Google) aránya több nőtt, és ma már a bevételek 53 százaléka áramlik ide. (Ezek azok a bevételek, amelyek után a globális szereplők nem fizetnek adót.)
Magyar Reklámszövetség
Többet költöttek – az állam és a piaci szereplők is – közterületi reklámokra is, itt majdnem 14 százalékos volt a növekedés. Itt azonban a választási kampány után visszaszorulhat az állami költés szerepe, mivel a településkép-védelmi rendelet értelmében májustól állami szereplők nem hirdethetnek azokon a felületeken – az óriásplakátokon – amelyeket amúgy 2021-ig kell leszerelniük.
