Amerikai kutatók szerint egy eddig nem ismert részecske lehet a felelős azokért a jelekért, amiket az Antarktisz felett 40 kilométeres magasságban rögzítettek, és aminek forrása egyértelműen a mélyben van. Ha ez így van, az a fizika új területére vezethet.
A csillagászok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogyan jöhet egy forrásból két olyan rádiójel a Föld felé, amelyek az ismereteink szerint csak különböző forrásokból származhatnának.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
Az amerikai Berkeley Egyetem két tudósa kiszámolta, milyen messze jutottak eddig a NASA űrszondái által sugárzott jelek, és azokra mikor érkezhet válasz az idegen civilizációktól.
Az YZ Ceti b névre keresztelt bolygó olyan közel keringhet a csillagához, hogy az abból származó töltött részecskéket visszalöki az égitestre. A befogott rádiójelek alapján legalábbis ez a helyzet.
Különféle rádiójeleket már többször befogtak a kutatók, de ami az Abell 3266 környékéről érkezett, azt egyelőre megérteni sem sikerült.
A kínai kutatók a FAST rádióteleszkóp segítségével különös elektromágneses jeleket rögzítettek.
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az első olyan gyors rádiókitörést, ami sosem némul el.
Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. Az űrből jött, és nagyon-nagyon messziről.
A Sydney-i Egyetem kutatói még 2020 végén találtak egy furcsa rádiójelet, aminek forrását a számítógép sem tudta beazonosítani.
A Proxima Centauri felől 2019-ben fogtak be egy zavaros, érdekesnek tűnő jelet. Amit, úgy tűnik, igazából saját magunk okoztunk.
Kiderült pár részlet arról a különös rádiójelről, ami a Naphoz legközelebb eső csillag, a Proxima Centauri felől érkezett. Nagy valószínűséggel nem egy idegen civilizáció küldte.
A Földtől körülbelül 4,2 fényévre lévő, a Proxima Centauri közeléből érkezett rádiójelet fogtak be csillagászok, akik a fejlett földönkívüli intelligencia után kutatnak.
A gyors rádiókitöréseket azért is nagyon nehéz megfigyelniük a tudósoknak, mert viszonylag rövid ideig tartanak. Van azonban egy, amely nagyjából 90-67 napos ciklusban ismétlődik.
Az eddigi legközelebbi gyors rádiókitörést és annak forrását sikerült azonosítaniuk a szakembereknek az európai rádióteleszkópok hálózatával. Az eredmény több okból is érdekes.
Titokzatos jeleket, úgynevezett gyors rádiókitöréseket észlelt az űrből egy, a Földtől mintegy hárommilliárd fényév távolságra lévő forrásból a kínai óriásteleszkóp.
A nem ismétlődő rádiókitörések forrásának meghatározása eddig gyakorlatilag lehetetlen volt, hiszen a tudósok nem tudták megjósolni, hol bukkan majd fel a "következő". Egy új módszer segítségével sikerült áthidalni a problémát, de végül csak több lett a kérdés, mint a válasz.
Komoly felfedezés tartja lázban a CHIME nevű kanadai teleszkópot használó csillagászcsapatot, ugyanis a Tejútrendszeren kívülről érkező rádiójeleket sikerült befogniuk. Mostanra az is kiderült, hogy a jel nagyon sokat utazott, mire elért hozzánk.
Alaszkában működik az a 180, nagyfrekvenciás antennából álló rendszer, amivel eredetileg a Föld légkörét vizsgálták, most azonban ennél jóval messzebbre céloztak vele a kutatók.
Amennyire amatőrnek néz ki az egész jelenet, annyira egyszerű elvinni az ilyen autókat.
