szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A csillagászok egyelőre nem találtak magyarázatot arra, hogyan jöhet egy forrásból két olyan rádiójel a Föld felé, amelyek az ismereteink szerint csak különböző forrásokból származhatnának.

Azt régóta tudják már a tudósok, hogy az univerzumra figyelve rengeteg rádiójelet lehet befogni. Míg korábban úgy gondolták, hogy ezek forrása csak intelligens élet lehet, kiderült, a különböző égitestek is képesek ilyen jeleket kibocsátani magukból. A Sydney-i Egyetem kutatói most egy nagyon furcsa jelet fogtak be, amelynek a forrásáról van ugyan elképzelésük, ám az jelenleg ellentmond a fizika ismert törvényszerűségeinek.

A kutatók az Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP) nevű rádióteleszkóp által gyűjtött adatokban bukkantak a különös jelre. Az ASKAP J1935+2148 53,8 percenként ismétlődik, és két különböző állapotban figyelhető meg. Az egyik alkalommal 10 és 50 másodperc közötti ideig mérhető, és lineáris polarizációjú – vagyis a rádiójelek mind ugyanabba az irányba mutatnak. A másik alkalommal az impulzusok sokkal gyengébbek, körkörös polarizációjúak, és csupán 370 ezredmásodpercig tartanak. És olyan is van, hogy a forrás egyszerűen néma marad.

Manisha Caleb, a Nature Astronomy tudományos lapban megjelent publikáció vezető szerzője szerint ha a jelek nem az égbolt ugyanazon pontjáról érkeznének, úgy gondolnák, hogy különböző objektumokról van szó.

A kutatók azt leszögezték, hogy minden bizonnyal nem egy intelligens életforma küldi ezeket a jeleket, azok egy neutroncsillagból vagy egy fehér törpéből származhatnak. Ugyanakkor – jegyzi meg a kutató – ez a jelenlegi ismereteink szerint nem lehet magyarázat, mert a jel furcsa tulajdonságai nem egyeznek meg a kétféle objektum fizikájáról alkotott felfogásokkal – írja a New Atlas.

Van egy furcsa égitest 40 000 fényévre a Földtől, és egyelőre nem tudják biztosan, mi is az

Bármi is legyen a Caldwell 73 gömbhalmazban talált furcsa égitest, a kutatók szerint szinte biztos, hogy segíthet megválaszolni az univerzummal kapcsolatos legalapvetőbb kérdéseket.

A neutroncsillagok és a fehér törpék hasonló objektumok, de van köztük néhány lényeges különbség. Mindkettő a nagyobb csillagok halálával születik meg, és annak eredeti tömege határozza meg, hogy végül neutroncsillaggá vagy fehér törpévé válik-e.

A neutroncsillagokról köztudott, hogy rendszeresen bocsátanak ki rádiójelet magukból, így első körben egy ilyen objektumot sejtenek a kutatók a forrásnál. A belőle származó jeleket az erős mágneses mezők és a plazmaáramlások közötti kölcsönhatások generálhatják a neutroncsillag rendkívül gyors forgása miatt. Éppen ezért furcsa, hogy a forrás 54 percenként bocsát ki magából rádiójelet, ilyen lassan ugyanis egyetlen neutroncsillag sem foroghat.

A fehér törpék foroghatnak ugyan ilyen lassan, de azoknál nem ismert, hogy olyan jeleket állítanának elő, mint amiket most fogtak be a kutatók.

Hogy a jel pontosan milyen objektumból származik, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. A rejtélyt valószínűleg a James Webb űrteleszkóp segíthet majd megoldani, hacsak nem sikerül egy olyan újabb jelet befogni, ami egyértelmű magyarázatot adna a jelenségre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!