A denevérek szuperképessége: igen sokáig élhetnek anélkül, hogy daganatos megbetegedéstől kellene tartaniuk. E különlegesség magyarázatát keresték amerikai kutatók, hogy azután az így felfedezett rákmegelőző módszereket akár az emberekre is alkalmazhassák.
Az Aspergillus flavus nevű gombafajból nyert molekula hozhat áttörést a rák kezelésében – fedezték fel a Pennsylvaniai Egyetem kutatói.
Az 1960-as években egy véletlen felfedezésnek köszönhető a ciszplatin nevű kemoterápiás gyógyszer, amelyet egyesek „a valaha kifejlesztett legfontosabb rákellenes gyógyszerként” emlegetnek. Szerkesztett részlet A kémia nagykönyve című kiadványból.
Speciális programokkal, algoritmusokkal segítik az onkológiai kezeléseket Európa-szerte, eljön az idő, hogy szoftvert ír fel receptre az orvos.
Magyar szakemberek fejlesztették ki az RCSX nevű készüléket, amely segít annak kiderítésében, hogy egy adott sejt vagy szövet miként reagál a különböző mechanikai terhelésekre. Ennek hatását első körben az orvoslás és a gyógyszeripar érezheti meg, általuk, közvetetten pedig az egész társadalom.
Kínai kutatóknak sikerült kideríteniük, milyen hatásra függeszthető fel átmenetileg az emlősök embrióinak fejlődése.
Míg Európa a mesterséges intelligencia szabályozásában, az Egyesült Államok a fejlesztésében jár élen. A népszerű modellek, szolgáltatások szinte mindegyike Amerikából jön, ám aki alaposabban körbenéz, a világ minden táján találhat ígéretes, érdekes megoldásokat.
Számos nemi alapú különbség van a daganatos betegségekre való hajlamban és a különféle kezelések hatékonyságában, ma azonban még kevéssé figyelnek ezekre. Az oktatás, a kutatás, a gyakorlat már generációk óta egy 70 kilós „standard emberre”, egy férfira fókuszál, így bár a javasolt kezelések típusa, adagolása, időtartama az ő esetükben hatásos lehet, a populáció nagy része, például a nők számára nem feltétlenül a legjobb.
Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához is hozzájárulhatnak azok az emésztőrendszerben előforduló mikroorganizmusokat vizsgáló kutatások, melyeket Juhász Szilvia végez munkatársaival a szegedi Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine, HCEMM).
„Reméljük, hogy amit elértünk a Coviddal szemben, azt meg fogjuk tudni csinálni a rák ellen is” – mondta a Las Vegasban zajló re:Invent 2023 konferencián Lidia Fonseca, a Pfizer technológiai igazgatója. Az eseményen a rákkezelésben fontos technológiák is előkerültek. Szó esett az otthoni kemoterápiáról is.
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) több kutatócsoportja és a Bécsi Orvostudományi Egyetem Rákkutató Intézetének munkatársai közös projekt keretében új támadáspontot azonosítottak a kemoterápiát túlélő tumorsejtekben – közölte szerdán a hazai kutatóintézet.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói kevert eljárásban gyógyították ki az egereket a giloblastomából: nemcsak megműtötték az agydaganatukat, de egy speciális gélt is fecskendeztek beléjük. Az eredmény több mint ígéretes.
A két cég arra törekszik, hogy felgyorsítsa a rák elleni áttörést.
A brit kutatók a virtuális valóság segítségével vizualizálták a rákos sejtekkel kapcsolatos adatokat, így az orvosok láthatják, hogyan hat egy kezelés.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Európát „rákjárvány” fenyegeti, hacsak nem tesznek sürgős lépéseket a kezelés és a kutatás fellendítésére, miután a becslések szerint 1 millió diagnózis maradt el a világjárvány során.
Rákos sejtekre génszerkesztéssel kihegyezett T-sejteket engedtek szabadon egy kísérletben rákbetegek szervezetében. Az eredmények biztatóak.
A tüdőrák sok országban vezető halálok a rákos megbetegedések között. Ráadásul olyan is akad, amely kifejezetten agresszív fajta. Ezek kezelésében is segíthet az úgynevezett CRISPR szerkesztési eljárással megtalált új gén.
A kutatók olyan szerkezettel kísérleteznek, ami nemcsak felismeri a tumorsejteket, de meg is jelöli azokat, így az orvosok már nagyon korai stádiumban megkezdhetik a kezelést.
A rákos sejtek és a T-sejtek háborújában utóbbiak kaphatnak erősítést.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást dolgozott ki, amely hozzájárulhat a daganatos betegségek korai diagnosztikájához és a célzott kezelés továbbfejlesztéséhez.
