Amióta mérik, most először a legszegényebb magyar régió is eléri az EU fejlettségének felét, de a fél ország az uniós lista leghátsó részén van – sőt, ha a francia tengerentúli helyek nélkül számolunk, akkor a Dél-Alföld is visszacsúszott az európai legszegényebb húszba. Budapest eközben még jobban teljesít, az országból a főváros és környéke tudott szebb növekedést felmutatni.
Május 9-én ünneplik a náci Németország fölött aratott szovjet győzelmet Oroszországban, de egy ukrán támadástól való félelem sok helyen a jelek szerint nagyobb, mint a „nagy honvédő háború" iránti nosztalgia.
Mindössze a magyar főváros van az uniós átlag felett, még Nyugat-Dunantúl is le van maradva.
Három magyar régió van az EU húsz legszegényebbje között, a budapesti régió viszont a 15. legfejlettebb az unióban – számolt az Eurostat. A legfejlettebb vidéki magyar régió váratlanul most már nem a Nyugat-Dunántúl.
Magyarországon döbbenetesen nagy a régiók közötti különbség – ebben gyakorlatilag teljes az egyetértés politikai oldalaktól függetlenül. A Fidesz kormányzásának eddigi 12 évét összegző sorozatunkban most azt mutatjuk be, mit kezdtek ezzel a problémával 2010 óta.
Kompromisszumok révén végül az Összefogás is beszállt az új tömörülés megalapításába.
A régiónk harmadik legfejlettebb országa voltunk, amikor beléptünk az EU-ba, most a 2004-es csatlakozók közül a hetedik helyen állunk az egy főre jutó GDP-t nézve. A Magyarországon belüli különbségek is nőttek.
A 276 uniós régió között azonban így is csak 218–222., a mezőny első harmadában itthonról csak Budapest és környéke található.
Az ország keleti, délkeleti felében eddig átlagosan másfélszer annyi hitelt tudtak felvenni a cégek a növekedési hitelprogramban, mint anélkül. Észak-Magyarországon azonban még ez sem tudott érdemben segíteni, ott mintha megállt volna az idő.
Már 28 olyan település van az országban, ahol egyetlen álláskereső sincs, ezek főként a nyugati megyékben találhatók. A nagyvárosok közül Salgótarján 13,9 százalékos álláskeresési rátával az abszolút sereghajtó, míg Sopronban például 1 százalék alatti az állástalanok aránya. Vannak furcsa jelenségek is: a borsodi Tornabarakonyban egyetlen munkanélküli sincs, Tornanádaskán viszont 52 százaléknál is nagyobb a regisztrált álláskeresők aránya.
Rohamtempóban használja fel az ország az EU-s pénzeket, melyek egyik legfőbb célja a fejlett térségekhez történő felzárkóztatás is lenne. Bár 2007 óta több mint 6500 milliárd forint értékben fizettek ki uniós pénzeket, a hatalmas összegek egyes megyékben úgy tűnik, nem sokat értek. Észak-Magyarország például nemcsak az ország fejlett, hanem kevésbé fejlett térségeitől is tovább távolodik, miközben Győr-Moson-Sopron lassan Burgenland fejlettségi szintjén áll. Nógrád megye pedig Albánia fejlettségi szintjét hozza. Konvergencia van, de csak az ország nyugati felén. A többi térség ezzel az ütemmel évtizedek alatt sem tud majd felzárkózni az uniós átlaghoz.
A héten megjelent az Eurostat 2014-es statisztikai évkönyve, melyben sok minden mellett az EU régióinak versenyképességét is mérik. Magyarország egyáltalán nem áll jól, Közép-Magyarország nélkül pedig a lista végén kulloghatnánk.
A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden publikálta az egyes tagállamok régióira vonatkozó munkanélküliségi statisztikákat. Magyarországon Budapesten és a Dunántúlon jelentős javulás figyelhető meg, az ország egyes keleti régióiban ugyanakkor az eleve magasabb mutatókhoz képest is romlás látható.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán publikálta legfrissebb statisztikáját a regionális munkanélküliségre vonatkozóan. Az adatok komoly szóródást mutatnak: Salzburg és Tirol osztrák tartományokban a mutató mindössze 2,5 százalékon áll, míg a spanyolországi Andalúziában majdnem 35 százalékon. A fiatalok körében még rosszabb a helyzet, Felső-Bajorországban mindössze 4, Ditiki Makedóniában – görög régió – azonban már a fiatalok 72 százalékának nincs munkája.
Ion Iliescu és Adrian Nastase támogatásával jutott el a hatalom csúcsára a Kövér Lászlóval és Orbán Viktorral az utóbbi hetekben szócsatákat vivő szociáldemokrata román miniszterelnök. A ravasz taktikus hírében álló, a fő vetélytársát még a pártból is kiszorító Victor Pontának kapóra jött a Nyirő-ügy: a magyar kártya kijátszásával próbálja elterelni a figyelmet a gazdasági nehézségekről. A hetekben bejelentett tervei szerint a magyarok sem kulturális autonómiát, sem székely régiót nem kapnának.
Székelyföld "etnikai rögeszméje csapda", hiszen az ott élő románok és magyarok érdeke elsősorban az, hogy a régió gazdasága fejlődjön - jelentette ki Mircea Geoana, a román szenátus elnöke.
Portugáliából kérték meg Orbán Viktort, hogy egyes megyék, régiók vagy városok beutazás szabályait enyhítsék, egy nappal az előtt, hogy az átírt szabály megjelent a Magyar Közlönyben. De Erdély vagy a Vajdaság is reménykedhet a könnyítésben, ha a járvány számai alapján döntenek - a Nagy-Britanniába kivándorolt vagy a kárpátaljai magyarok már kevésbé.
Határozottan rontott gazdasági pozícióján az EU 286 régiója között a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország térség a legutolsó brüsszeli adatok szerint.
Az unión belüli egészségügyi egyenlőtlenségekről szóló anyag szerint a férfiak várható élettartama tekintetében Észak-Magyarország hátulról a harmadik. Az EU-n belüli egészségügyi egyenlőtlenségek azért csökkentek.
