Nem tudta csökkenteni az országrészek közti szakadékokat 12 év Fidesz-kormányzás

9 perc

2022.01.25. 09:00

Magyarországon döbbenetesen nagy a régiók közötti különbség – ebben gyakorlatilag teljes az egyetértés politikai oldalaktól függetlenül. A Fidesz kormányzásának eddigi 12 évét összegző sorozatunkban most azt mutatjuk be, mit kezdtek ezzel a problémával 2010 óta.

Amikor 2010-ben a Fidesz átvette a kormányzást, az EU 20 legszegényebb régiója közül négy volt magyar: a Dél-Dunántúl (azaz Baranya, Somogy és Tolna megye), a Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád), az Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg), valamint az ország legszegényebb régiója Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megye). 2019-ben, amikor már évek óta szépen nőtt a gazdaságunk teljesítménye, a Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és az Észak-Alföld még mindig ott volt a legszegényebb 20 uniós régió között, egyedül a Dél-Alföld került ki onnan.

Nézzük, ez egy kicsit részletesebben mit jelent! Az Eurostat az egy főre jutó GDP-t adja meg vásárlóerő-paritáson számolva, vagyis az adott ország árszínvonalával korrigálja az adatokat, és hogy könnyebb legyen az összehasonlítás, azt adja meg, hogy ha az EU-átlag 100 százalék, akkor az egyes régiók GDP-je ahhoz képest mekkora. Egy hibája van ennek az összevetésnek: rettenetesen lassan készül. Így a legfrissebb regionális GDP-adat, amit látunk, még 2019-es, a válság előtti. Abból pedig a következőket tudjuk: