Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A régiónk harmadik legfejlettebb országa voltunk, amikor beléptünk az EU-ba, most a 2004-es csatlakozók közül a hetedik helyen állunk az egy főre jutó GDP-t nézve. A Magyarországon belüli különbségek is nőttek.
Amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, leggazdagabb megyéjének, Győr-Moson-Sopronnak az egy főre jutó GDP-je durván a duplája volt, mint a legszegényebb Nógrádé. Az EU-támogatások egyik legfőbb célja papíron az elmaradott körzetek felzárkóztatása, ehhez képest a különbség most már háromszoros – olvasható az e heti HVG-ben.

A legsúlyosabb probléma azonban nem az, hogy néhol nő az országon belüli különbség. Sokkal inkább az, hogy a magyar gazdasági teljesítmény a külső versenytársakhoz képest szinte folyamatosan romlik.
Az uniós csatlakozás idején Magyarország az egy főre számított GDP szerint még a harmadik helyen állt Szlovénia és Csehország mögött a volt pártállamok nem hivatalos külön versenyében. Az utóbbi másfél évtizedben viszont egymás után húzott el mellettünk Szlovákia, Észtország, Litvánia, majd legutóbb Lengyelország is.

A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?