Bár a Terror Háza közleménye szerint a rendszerváltás utáni magyar emlékeket is gyűjtik, a volt népszabisokat képviselő egyesület elnöke másféle üzenetet lát a Népszabadság-embléma begyűjtése mögött. Közben a lap munkatársai kérték a Mediaworks vezetőjétől a Népszabadság névhasználati jogait.
A kádárizmus egyik jelképeként mutatják be a lap logóját, amelynek szerkesztőségét egy Orbán-közeli oligarcha érkezésével nyírták ki.
A havi csaknem 3 millió forintot kereső luxustörténész, laptulajdonos Schmidt Mária wellnesses üdüléssel csábítja történelmi fejtágítójára a tanárokat.
A hangos botrányoktól sem mentes emlékévre nagy hirtelen további 950 milliót csoportosított át a kormány.
Hétfőn írták alá a megállapodást a hetilap eladásáról. Schmidt Mária szerint a lap megszűnt volna, ha ő nem jelenik meg befektetőként.
A Mediacity Kft. tovább működhet, megegyeztek a felek.
A sajtóbefektetések iránti érdeklődéssel már többször hírbe hozott milliárdosnak, Schmidt Máriának, a Terror Háza vezetőjének családi cége új lapkiadót alapított.
A történész előbb közölte, elszámolnak az 1956-os emlékév minden költségével, majd azzal állt el elő, bezzeg a holokauszt-évfordulónál senki nem tett fel kényes kérdéseket.
Felkapták az interneten a 1956-os plakáton feltehetően tévesen megnevezett Dózsa László ügyét, és ahogy szokták, jól ki is csavarták a kínos történetet.
Meg is érkezett Schmidt Mária válasza Pruck Erika nyílt levelére, amelyben bocsánatkérésre szólítja fel az '56-os emlékév kormánybiztosát, amiért köztörvényes bűnözőnek titulálta édesapját. Hát nem kért bocsánatot.
A fotós véletlenül tudta meg, hogy képét felhasználták. Sokba fog kerülni.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
A központi akarat diadalt ül a történettudomány felett. Ez előremutató. Kiterjeszthető lenne más tudományokra, akár a reáliák területére is. Parírozzon a gravitáció, kettő meg kettő legyen öt, ha erre van hatalmi igény, mossa három tenger Magyarország partjait!
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.
A halszagú Magyarország-botrány után az 56-os emlékbizottság plakátja körüli zűrzavar is egyre durvább: a plakátokon látható „ifjú harcos” családja nem érti, hogyan tüntethették fel apjuk fotóján másnak a nevét. Ahogy azon is felháborodtak, hogy a tévesen szereplő férfi nem vallja be, nem is ő látható a képen.
Visszaélt rég elhunyt unokatestvérének képmásával az 56-os Emlékbizottság - ezt állítja valaki az RTL Híradójában.
60 éves aszút kapott a földművelésügyi minisztertől az ötvenhatos emlékév kormánybiztosa. A boradományra a miniszter szerint a kommunisták 1957-et címkéztek, mert nem szerették az 56-os számot. A kormánybiztos szerint fontos emlékezni azokra is, akik a forradalom alatt dolgoztak.
Végelszámolással megszűnik a Figyelő Centrál Kft., amely az év elején még érdeklődött a Figyelő hetilap megvásárlása iránt.
Nem üres fenyegetésnek szánták a kisrészvényesek, hogy nem hagyják annyiban, ahogy Schmidt Mária cége átvette az irányítást egy milliárdos ingatlancégben. Elindították a pert a Spéder Zoltán (ön)kigolyózásával véghezvitt akció miatt, amivel a kormánybiztos szerintük öt módon is törvényt sértett.
