A történész előbb közölte, elszámolnak az 1956-os emlékév minden költségével, majd azzal állt el elő, bezzeg a holokauszt-évfordulónál senki nem tett fel kényes kérdéseket.
Felkapták az interneten a 1956-os plakáton feltehetően tévesen megnevezett Dózsa László ügyét, és ahogy szokták, jól ki is csavarták a kínos történetet.
Meg is érkezett Schmidt Mária válasza Pruck Erika nyílt levelére, amelyben bocsánatkérésre szólítja fel az '56-os emlékév kormánybiztosát, amiért köztörvényes bűnözőnek titulálta édesapját. Hát nem kért bocsánatot.
A fotós véletlenül tudta meg, hogy képét felhasználták. Sokba fog kerülni.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
A központi akarat diadalt ül a történettudomány felett. Ez előremutató. Kiterjeszthető lenne más tudományokra, akár a reáliák területére is. Parírozzon a gravitáció, kettő meg kettő legyen öt, ha erre van hatalmi igény, mossa három tenger Magyarország partjait!
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.
A halszagú Magyarország-botrány után az 56-os emlékbizottság plakátja körüli zűrzavar is egyre durvább: a plakátokon látható „ifjú harcos” családja nem érti, hogyan tüntethették fel apjuk fotóján másnak a nevét. Ahogy azon is felháborodtak, hogy a tévesen szereplő férfi nem vallja be, nem is ő látható a képen.
Visszaélt rég elhunyt unokatestvérének képmásával az 56-os Emlékbizottság - ezt állítja valaki az RTL Híradójában.
60 éves aszút kapott a földművelésügyi minisztertől az ötvenhatos emlékév kormánybiztosa. A boradományra a miniszter szerint a kommunisták 1957-et címkéztek, mert nem szerették az 56-os számot. A kormánybiztos szerint fontos emlékezni azokra is, akik a forradalom alatt dolgoztak.
Végelszámolással megszűnik a Figyelő Centrál Kft., amely az év elején még érdeklődött a Figyelő hetilap megvásárlása iránt.
Nem üres fenyegetésnek szánták a kisrészvényesek, hogy nem hagyják annyiban, ahogy Schmidt Mária cége átvette az irányítást egy milliárdos ingatlancégben. Elindították a pert a Spéder Zoltán (ön)kigolyózásával véghezvitt akció miatt, amivel a kormánybiztos szerintük öt módon is törvényt sértett.
A kisrészvényesek jogsértőnek tartják, hogy Schmidt Mária családi cége furcsa körülmények közt, Spéder Zoltán asszisztálásával átvette az irányítást egy milliárdos részvénytársaságban. Ez az a nagy ingatlancég, amelynek korábban állami részvényeit is csak Schmidt vásárolhatta meg. Mostanáig egyetlen BIF-es tranzakció sem került bíróság elé.
A konszenzust kereső heymanni gondolat Schmidt kezén kérlelhetetlen támadássá válik. Vélemény.
A kormányfő kegyvesztetté vált tanácsadója, Spéder Zoltán kigolyózta saját magát legjelentősebb ingatlanvállalatából, és átjátszotta azt Schmidt Mária családi cégének. A birtokunkba került hangfelvétel alapján úgy tűnik, hogy Spéder korábbi döntéseit felrúgva összejátszott a kormánybiztossal - de vajon mivel vehették rá erre?
Schmidt Mária a Látószög blogon írt arról, hogy úton vagyunk Európa izraelizációja felé. "A Nyugat ballib elitjén kívül ez mára mindenki számára világos."
Az 56-os emlékév zűrzavaros kormányzati történelmi mondanivalójánál csak a pénzügyei kétesebbek. Mindenesetre a kormánykedvenc vállalkozóknak, művészeknek jól jövedelmez majd az évforduló.
Schmidt Mária azzal utasította el a Desmond Child-féle '56-os himnusz szerződéseinek kiadását, hogy azok nem készültek el, még tárgyalnak a felek.
Az 56-os Emlékbizottság szerint méltatlan támadásokat kapnak az évfordulóra készült dal miatt. A Terror Háza Múzeum főigazgatójának nyílt leveléből kiderül, aláírt szerződések még mindig nincsenek.
