Május 2-án 10 órakor lesz az államfőválasztás a parlamentben - közölte a házbizottság pénteki, rendkívüli ülését követően az MTI-vel Altorjai Anita, az Országgyűlés sajtófőnöke. Az LMP és az MSZP bojkottálja a szavazást, a Jobbik részt vesz ugyan, de nemmel szavaz a Fidesz-KDNP jelöltjére, Áder Jánosra.
Az önhamisítás kívülről esetleg megdöbbentő, belülről viszont egy évek, évtizedek alatt, sokak asszisztálásával felépített gondolkodás- és élménymód egyenes következménye. Nem vagyok Schmitt Pál életének krónikása, de úgy sejtem, az ő egész pályafutását gazdagon tarkítják, talán éppenséggel meg is határozzák az olyan elemek, mint amin erkölcsileg végül is elbukott.
A hvg.hu információi szerint délben a Parlamentben ült össze a Fidesz vezérkara, hogy Schmitt Pál utódjáról határozzon; a döntést hivatalosan hétfőn közlik a párt képviselőcsoportjával. A jelek szerint továbbra is Áder János a legnagyobb esélyes; úgy tudjuk, az EP-képviselőt is meghívták az elnökségi ülésre.
Nem úszta meg a konfliktusokat Orbán Viktor, amikor a tudományos elit köréből választott államfőjelöltet. Sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László nem kímélte az őket köztársasági elnökké választó Fideszt, több törvényjavaslatukat is megtorpedózták. Orbánnak különösen a pártonkívüliségére és függetlenségére büszke Sólyommal volt viharos a viszonya, aki még távozása után is nyomást gyakorolt az utódjára, Schmitt Pálra, hogy akadályozza meg az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítását.
Várhatóan az április 23-án kezdődő parlamenti héten választanak új köztársasági elnököt - derült ki a házbizottság csütörtöki ülésén, ahol szóba került a jobbikos Baráth Zsolt napirend utáni felszólalása is. Ennek kapcsán a Jobbik azt közölte, hogy a jövőben szeretnének "jobban odafigyelni" arra, mikor, mi hangzik el.
A miniszterelnök kereszténydemokrata helyettese szerint csak olyan ember lehet köztársasági elnök, aki személyében még inkább elkötelezett a húsvéti alkotmány védelmében, mint Schmitt Pál volt. Semjén Zsolt ezt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szerdai budapesti rendezvényén mondta.
Ne pártpolitikus legyen a köztársasági elnökök, mert az államfő az Alaptörvény értelmében a nemzet egységét testesíti meg és az állam demokratikus működésének őre – vélekedik a jobboldali közéleti szereplőket, értelmiségieket tömörítő Nemzeti Kör. Tagjuk, Jávor Béla a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában arról beszélt, hogy ezt gondolták Szili Katalin jelölése esetén is.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nem szeretné a tudomány elleni támadásnak értékelni a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos, politikai hevülettől fűtött, hirtelen kijelentéseket. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere a Népszabadságban közölt interjúban leszögezte: "ez nem a magyar tudomány ügye".
Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.
Az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, ezeknek a feltételeknek legfeljebb Kövér László felelne meg, de őt pótolhatatlannak tartják a pártban, ráadásul úgy tudjuk, az átvedléshez a házelnök feltételeket szabott. A másik lehetséges jelölt, Áder János már 2002-ben eltávolodott a pártelnöktől, és annak a kritériumnak sem felel meg, mely szerint az államfőnek Orbántól jobbra álló politikusnak kellene lennie.
Az is elképzelhető, hogy kormánytag lesz az új köztársasági elnök - közölte Navracsics Tibor az InfoRádió Arénájában. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az a fontos, hogy az eskü után az államfő már ne kötődjön egyik párthoz sem.
Morvai Krisztinát, a párt európai parlamenti képviselőjét és Für Lajos volt országgyűlési elnököt jelöli a Jobbik a köztársasági elnöki posztra - jelentette be Vona Gábor a párt szerdai elnökségi ülését követően.
Réthelyi Miklós továbbra is - egészen május végéig - igényt tart a Semmelweis Egyetem lemondott rektorának munkájára - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi).
Iványi Gábor lelkészt, az egyházi jogállását március 1-jével elveszítő Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét javasolja államfőnek a Demokratikus Koalíció. A Jobbik szerint egy közös ellenzéki köztársaságielnök-jelölt állítása teljesen kizárt. Az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie a hétfőn lemondott Schmitt Pál utódjáról. A jelöléshez 77 képviselői szavazat kell, ez pedig egyedül csak a Fidesznek van meg.
Bélyegzőpárna, a magyar Borat, Magyarország Guttenbergje - ezekkel a nem túl hízelgő becenevekkel illetik a külföldi lapok Schmitt Pált az államfő lemondásáról szóló beszámolóikban.
A Jobbik szerint egy közös ellenzéki köztársaságielnök-jelölt állítása teljesen kizárt, és a Jobbik az MSZP által javasolt Sólyom László jelölését sem támogatja - mondta Dúró Dóra keddi sajtótájékoztatóján.
Továbbra sem várnak érdemi piaci hatást londoni felzárkózó piaci elemzők Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásától.
A Fidesz alelnöke szerint Schmitt Pál a lemondásával államférfihoz méltó döntést hozott: komolyan vette esküjét, és azt mondta, nem tudja képviselni a nemzet egységét.
A köztévé Ma reggel című műsorában Lánczi Tamás, a Századvég politológusa és Filipov Gábor, a Progresszív Intézet elemzője beszélgetett Schmitt Pál államfő hétfői lemondásáról és annak következményeiről.
Bocsánatkérést követel Schmitt Páltól Nikolaj Georgiev szerzőtársa, Hriszto Meranzov - írta keddi számában a Népszabadság.
