#stressz




Egészségről, szorongásról és a belső biztonságról – 3. rész: Mindig hihetünk a szakértőknek?

Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogyan lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.


Egészségről, szorongásról és a belső biztonságról – 2. rész: Megjósolható-e a veszély?

Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.


Nem a munkánk az életünk! - Tippek stresszkezeléshez

A velünk élő stressz okozta mindennapos akadályok elhárítása igazi kihívás. Bár sokan sokféleképpen szembesülünk vele, egy biztos: a stressz szinte mindenütt jelen van, és a kiegyensúlyozott, kisimult élethez – amelyet egyaránt meghatároz fizikai és szellemi-lelki jóllétünk – ezzel kell is foglalkoznunk. De hogyan álljunk neki, mi férhet bele egy napba? Mutatunk néhány tippet, amelyek beválhatnak, és megvalósításukhoz mindössze egy kis odafigyelésre van szükség!


Egészségről, szorongásról és a belső biztonságról – 1. rész: Épít vagy rombol a stressz?

Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.




5 jel, amiből felismerhetjük a depressziós kollégát

Manapság sokan dolgoznak home office-ban, ezért már jóval nehezebb felismerni a depresszióval küzdő munkatársakat: az amúgy arra nem hajlamos embereket is könnyen negatív irányba tolhatja ez a jelenség, ezért jelenleg még fontosabb odafigyelnünk egymásra.




Hadas Kriszta pánikhrohamok után mondott fel az ATV-nél

A riporter szerint ma már nagyon nehéz a médiában közügyekről beszélni, mert "hihetetlen méretűre duzzadt az öncenzúra az emberek fejében". Az abból fakadó stresszbe, hogy újságíróként nem tudja rendesen végezni a munkáját, egy minisztrók és pánikrohamok után belefáradt, ezért hagyta ott nyáron az ATV-t. Kiderült, hol folytatja.


Ajándékozás, viták, gyerekek - hogyan kezeljük a karácsonyi stresszt? – Kösz, jól évadzáró adás

Mit jelent, hogy az „elvárásainkkal" kell foglalkoznunk karácsony előtt? Hogyan lehet öröm, és nem teher az ajándékozás? Mire figyeljenek a szülők, hogy a gyereknek tökéletes legyen az ünnep – és miért kell ehhez magukra is vigyázniuk? Most van-e itt az idő konfliktusokat rendezni? Ezekről beszélgettünk wellbeing podcastunk karácsonyi, évadzáró epizódjában.




Ha stresszesek vagyunk, még felfázni is könnyebb

A nők mintegy fele fázott már fel életében, és sokan nem tudják, hogyan kezeljék a tüneteket, vagy mit tehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék a hólyaghurutot. A folyadékfogyasztás mindenképpen segít, de az sem mindegy, hogy mekkora stressznek vagyunk kitéve, hiszen az ilyenkor legyengült immunrendszer zöld utat adhat a bakteriális fertőzésnek.



Amikor a stressz depressziót okoz, avagy mindent a stresszdepresszióról

Bár a hétköznapokban nem mindig észleljük az összefüggést, a stressz és a depresszió gyakran kéz a kézben jár, ördögi körbe taszítva az érintetteket. Nem csoda, hiszen mindkét állapot kialakulásában biológiai, lelki és társadalmi tényezők is szerepet játszanak. Ha megértjük, mi köztük az összefüggés, többet tehetünk a megelőzésükért és azért is, hogy megfelelő segítséget találjunk.


Depresszió a munkahelyen: mit tehetünk, ha észrevesszük a jeleket?

A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?