A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
Egyre több, a természettől elszakadó, túlhajszolt embert érint a krónikus stressz, az alvászavar. A civilizációs betegségek jó ellenszere az, ha visszatérünk a természetbe, erre ad lehetőséget a manapság egyre népszerűbb erdőfürdő, vagyis a vezetett relaxációs erdei séta. Györffy Éva erdőfürdő-vezetővel és erdőterápiás szakemberrel, a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság alapító tagjával beszélgettünk.
Kézműtét és adakozás – a kutatók nem fukarkodtak az ötletekkel.
Nem csupán az eddig ismert problémákat okozza a stressz: szervezetünknek azt a képességét is gyengítheti, hogy kezelni tudja a betegségeket.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
A Zeigarnik-hatásnak köszönhetően nemcsak a munkánkban lehetünk hatékonyabbak, de tanulni is jobban tudunk majd.
Koronavírus-járvány, háború – az elmúlt két évben több olyan esemény is volt, ami miatt egyre többen küzdenek stresszel.
Nem csak a kicsik – a szülők is.
A Covid-osztályokon dolgozók fizikai és lelki kimerülésének csökkentésére találtak egy viszonylag olcsó és egyszerű módszert amerikai kutatók. Néhány perc egy csodálatos környezetben (akár virtuálisan) csodákat tehet a megfáradt egészségügyisekkel.
Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel. Akinek huzamos ideje fennállnak a panaszai, annak mindenképpen megoldást, illetve orvost kell keresnie, hiszen az alvászavarban szenvedőknél betegségek jelenhetnek meg, ami az életminőségüket jelentősen ronthatja.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Sokat hallhattuk már a mondást, hogy „teher alatt nő a pálma”. Ha valóban szeretnénk kihozni magunkból a maximumot, akkor hozzá kell szoknunk a kihívásokhoz és a nyomáshoz. A dilemma azonban az, hogy a csúcsteljesítménnyel együtt járó tartós stressz és önmagunk hajszolása előbb-utóbb kiégéshez vezet. Íme néhány stresszkezelési szokás Porkoláb Imre és Porkoláb-Minarik Annamária Vállalati gerillák című könyvéből.
Tényleg annyira fontos információkat tudunk meg a hírekből? - teszi fel a kérdést Figyelemkontroll című könyvében Kenyeres András mentáltréner-tanácsadó, aki szerint a naprakészség fogalma túlértékelt a világunkban. Részlet.
A magyar felnőtteknek saját bevallásuk szerint is komoly terhekkel és állandó rohanással kell megbirkózniuk a mindennapokban, ami meg is teszi a hatását: a Generali friss felméréséből kiderül, hogy a lakosság több mint fele krónikus stresszre, közel negyede pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. A 40-50-esek körében még rosszabb az arány. A folyamatos feszültség miatt azonban a szervezetünk előbb-utóbb benyújtja a számlát.
A zene és az éneklés fontos szerepet játszhat a stresszel megküzdésben, az érzelmek szabályozásában, pozitív hatással lehet az önbizalomra is.
Bár az ősz beköszöntével véget ért a strandolás időszaka, és nem kell tovább görcsölnünk, hogyan lesz „beach body-nk”, a testmozgástól nem érdemes elbúcsúznunk a hűvösebb idő beköszöntével sem. Cikkünkben azt járjuk körül, hogyan vehetjük rá magunkat arra, hogy elkezdjünk mozogni, mivel lehet fenntartani a motivációt, és hogy mire jók a versenyek.
Ha az elvárások meghaladják a képességeinket, esetleg úgy érezzük, nincs elég időnk, kapacitásunk vagy tudásunk ahhoz, hogy megbirkózzunk egy feladattal, arra általában stresszreakciót adunk. A stressz maga nem betegség, de jelenléte hosszú távon megbetegíthet. Ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a stresszel járó változásokat. Ez még akkor is életbevágó, ha úgy érezzük, nincs időnk saját magunkra.
Az elmúlt napokban kétszer is meg kellett műteni Schobert Norbertet.
Fotikus tüsszentési reflex: így nevezik azt a jelenséget, amikor valaki hirtelen és erős fényhatásra tüsszögni kezd. A jelenség a társadalom akár 30 százalékát is érintheti, már Arisztotelész is foglalkozott vele, és könnyen lehet, hogy a migrénnel és a stresszel is összefüggésben van.
