A Wakefield Research ezer amerikai felnőttet faggatva jutott arra a következtetésre, hogy jóval kevésbé stresszesek azok, akik rendszeresen együtt étkeznek a családtagjaikkal.
Negyven éve, 1982. október 16-án halt meg Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozója, az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós.
Még ki sem heverték az emberek a koronavírus-járvány okozta fizikai és lelki megpróbáltatásokat, újabb faktorok növelik a stressz szintjét: világszerte elszabadult az infláció, sok országban jogos aggodalommal néznek a téli hónapok elé.
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
„Feláldozzuk az egészségünket a pénzért, hogy aztán minden pénzünket az egészségünkre fordítsuk” – a dalai láma sokszor idézett szavai jól összefoglalják, hogyan is választjuk a stresszt és az egzisztenciális szorongást a mindennapjainkban, hogy aztán később bármi áron megszabaduljunk azoktól. De jó hír, hogy van megoldás: tudatosan kezelhetjük a feszítő problémát, persze csak akkor, ha előbb felismerjük azt.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
Egyre több, a természettől elszakadó, túlhajszolt embert érint a krónikus stressz, az alvászavar. A civilizációs betegségek jó ellenszere az, ha visszatérünk a természetbe, erre ad lehetőséget a manapság egyre népszerűbb erdőfürdő, vagyis a vezetett relaxációs erdei séta. Györffy Éva erdőfürdő-vezetővel és erdőterápiás szakemberrel, a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság alapító tagjával beszélgettünk.
Kézműtét és adakozás – a kutatók nem fukarkodtak az ötletekkel.
Nem csupán az eddig ismert problémákat okozza a stressz: szervezetünknek azt a képességét is gyengítheti, hogy kezelni tudja a betegségeket.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
A Zeigarnik-hatásnak köszönhetően nemcsak a munkánkban lehetünk hatékonyabbak, de tanulni is jobban tudunk majd.
Koronavírus-járvány, háború – az elmúlt két évben több olyan esemény is volt, ami miatt egyre többen küzdenek stresszel.
Nem csak a kicsik – a szülők is.
A Covid-osztályokon dolgozók fizikai és lelki kimerülésének csökkentésére találtak egy viszonylag olcsó és egyszerű módszert amerikai kutatók. Néhány perc egy csodálatos környezetben (akár virtuálisan) csodákat tehet a megfáradt egészségügyisekkel.
Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel. Akinek huzamos ideje fennállnak a panaszai, annak mindenképpen megoldást, illetve orvost kell keresnie, hiszen az alvászavarban szenvedőknél betegségek jelenhetnek meg, ami az életminőségüket jelentősen ronthatja.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
Sokat hallhattuk már a mondást, hogy „teher alatt nő a pálma”. Ha valóban szeretnénk kihozni magunkból a maximumot, akkor hozzá kell szoknunk a kihívásokhoz és a nyomáshoz. A dilemma azonban az, hogy a csúcsteljesítménnyel együtt járó tartós stressz és önmagunk hajszolása előbb-utóbb kiégéshez vezet. Íme néhány stresszkezelési szokás Porkoláb Imre és Porkoláb-Minarik Annamária Vállalati gerillák című könyvéből.
Tényleg annyira fontos információkat tudunk meg a hírekből? - teszi fel a kérdést Figyelemkontroll című könyvében Kenyeres András mentáltréner-tanácsadó, aki szerint a naprakészség fogalma túlértékelt a világunkban. Részlet.
