Az Apple Watch EKG-méréseivel előre lehet jelezni, és monitorozni is lehet a stresszt, ami a későbbiekben az egyéb mért adatokkal kiegészülve még részletesebb képet is adhat a felhasználó egészségéről.
Úgy tűnik, az Angry Birds (dühös madarak) immár nem csupán játék: egyre stresszesebbé és agresszívebbé válik egy verébfaj is, a közlekedési zajok hatására.
Nemcsak az unokázásra készülő idősebbek lelke könnyebb, hanem az erős hitű keresztényeké is.
A nők és a huszonévesek stresszelnek a legtöbbet egy kutatás szerint.
Japánban kötéllel hajtják végre a halálos ítéleteket, és bár az elítéltek akár évtizedeket is ülnek a halálsoron, a szokás mégis az, hogy a kivégzésük kitűzött időpontja előtt csak pár órával közlik velük, hogy eljött az idejük.
Az 1995 után születettek nehezebben dolgozzák fel az egyetemi tanulmányokkal járó stresszt, mint a korábbi nemzedék egyetemistái – derül ki egy friss kutatásból.
Írországi kutatók szerint a kutyák megbízhatóan tudnak különbséget tenni a normál testszag és a stresszes állapot illata között. Ezek az eredmények felhasználhatók négylábú barátaink kiképzésében is.
A Wakefield Research ezer amerikai felnőttet faggatva jutott arra a következtetésre, hogy jóval kevésbé stresszesek azok, akik rendszeresen együtt étkeznek a családtagjaikkal.
Negyven éve, 1982. október 16-án halt meg Selye János, a stresszelmélet világhírű kidolgozója, az egyik legtöbbet emlegetett és idézett magyar tudós.
Még ki sem heverték az emberek a koronavírus-járvány okozta fizikai és lelki megpróbáltatásokat, újabb faktorok növelik a stressz szintjét: világszerte elszabadult az infláció, sok országban jogos aggodalommal néznek a téli hónapok elé.
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
„Feláldozzuk az egészségünket a pénzért, hogy aztán minden pénzünket az egészségünkre fordítsuk” – a dalai láma sokszor idézett szavai jól összefoglalják, hogyan is választjuk a stresszt és az egzisztenciális szorongást a mindennapjainkban, hogy aztán később bármi áron megszabaduljunk azoktól. De jó hír, hogy van megoldás: tudatosan kezelhetjük a feszítő problémát, persze csak akkor, ha előbb felismerjük azt.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
A stressz életünk része, „az élet sava-borsa”. Nem szabadulhatunk tőle a nap egyetlen órájában sem, hiszen a legalapvetőbb döntési helyzetek, a cselekvést ösztönző feszültség, az érzelmek és az izgalom mind-mind stresszel járnak. Csakhogy nem mindegy, mindez hogyan hat ránk.
Egyre több, a természettől elszakadó, túlhajszolt embert érint a krónikus stressz, az alvászavar. A civilizációs betegségek jó ellenszere az, ha visszatérünk a természetbe, erre ad lehetőséget a manapság egyre népszerűbb erdőfürdő, vagyis a vezetett relaxációs erdei séta. Györffy Éva erdőfürdő-vezetővel és erdőterápiás szakemberrel, a Magyar Erdőfürdő és Erdőterápia Társaság alapító tagjával beszélgettünk.
Kézműtét és adakozás – a kutatók nem fukarkodtak az ötletekkel.
Nem csupán az eddig ismert problémákat okozza a stressz: szervezetünknek azt a képességét is gyengítheti, hogy kezelni tudja a betegségeket.
Az ijesztő események jobban bevésődnek az agyunkba, a kellemesebbeket egyre nehezebb felidézni. Az okokat amerikai szakemberek keresték.
A Zeigarnik-hatásnak köszönhetően nemcsak a munkánkban lehetünk hatékonyabbak, de tanulni is jobban tudunk majd.
