Emelik a szakképzésben dolgozók bérét, több pénz jut a közlekedésre

Egy hétfő este megjelent kormányhatározat szerint a kormány a szakképzésben dolgozó oktatók számára „biztosítja a szakképzési béreknek a gazdaság azonos ágazataiban alkalmazott átlagkeresethez, továbbá a köznevelés rendszerében bevezetésre került illetményekhez való igazítását, továbbá a mindenkori pedagógusbér-emeléssel azonos mértékű emelését”. Ennek jegyében 2025. január 1-jével átlagosan 21,2%-kal nőnek a bérek, és minden oktató esetében el kell érni legalább a havi 705 000 forintot. Ez utóbbi összeget jogszabályban is rögzítik majd.

A béremeléshez szükséges pénzt a szakképző iskolákat fenntartó közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve a bevett egyházak és és intézményeik is megkapják.

86 milliárd forintot osztottak ki közlekedési cégek között még a 2024-es költségvetésből „a megemelkedett energiaárak, az ágazatban megvalósuló béremelés és egyes további, a társaságok érdekkörén kívül eső költségnövekmények” fedezetére, de ez nem új pénz: 11 milliárdot a „vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítése” rovatból tettek át a „vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése” rovatba, 75 milliárdot pedig részben a Rezsivédelmi Alap állami tulajdonú társaságoknak szánt részéből, részben – és ez nem először fordul elő – a „hozzájárulás az EU költségvetéséhez” sorról lecsípve neveztek át „közlekedési közszolgáltatások költségtérítésének”.

A címzettek között ott vannak a MÁV, a Volán, a GYSEV, a HÉV szervezeti egységei és kisebb összegekkel több kisebb cég is.

Közutakról is döntött a kormány: jövőre 6, 2026–2027-ben 20 milliárd forintot szánnak „a koncessziós szerződésben vállalt állami feladatok ellátásához szükséges források biztosításával” a felsorolt „közútiinfrastruktúra-fejlesztési projektek vonatkozásában”. Ezek a következők:

• M34 gyorsforgalmi út, Vásárosnamény (M3) – Záhony közötti szakasz előkészítése a kiviteli tervvel bezárólag,
• M4 gyorsforgalmi út, Kisújszállási Mérnökségi telep megvalósítása,
• 4. számú főút – 4206 jelű összekötő út keresztezésének körforgalmú csomóponttá történő átépítése (Bucsai út),
• M1 autópálya 2×3 forgalmi sávra történő bővítésének területszerzési feladatai,
• M4 gyorsforgalmi út Üllő ipari parki külön szintű csomópont megvalósításának területszerzési feladatai,
• M4 gyorsforgalmi út – 3119 jelű úti csomópont megvalósításának területszerzési feladatai,
• M86 gyorsforgalmi út Répcelak környékén új Mérnökségi telep megvalósításának területszerzési feladatai,
• M1 autópálya – M100 autóút – 103. számú főúti csomópont megvalósításának területszerzési feladatai,
• M15–M1 autópálya bezenyei csomópontja megvalósításának területszerzési feladatai.

Valószínűleg utoljára utaltak át hatalmas összeget, 290 milliárd forintot a Rezsivédelmi Alapból az Energiaügyi Minisztériumnak „rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésére”, mert az alap ez év végével megszűnik.

Valójában három minisztérium között dobják szét a kereteket: a lakossági rezsitámogatásokat az Energiaügyi kapja. A közintézményekét a Pénzügy kapná, ha a pénteken elfogadandó költségvetésben önálló fejezettel szereplő tárca nem ugyanazon a napon, január 1-jén szűnne meg, amikor a költségvetés hatályba lép.

De erre majd talál a kormány jogtechnikai megoldást. A közlekedési cégek rezsitámogatását az Építési és Közlekedési Minisztérium kapja meg, a honvédelmi forrásokat pedig a Honvédelmi Minisztériumhoz teszik át. Más kérdés, hogy a Nemzeti Bank szerint eddig nem mindig a célnak megfelelően használták ezeket a kereteket. 2023-ban összesen 2282 milliárd forintot költött el a kormány a rezsivédelmi alapból, de a Magyar Nemzeti Bank elemzése szerint ebből 298 milliárd olyan kifizetésekre ment, melyeket „egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosítottak át.

A kormány ezenkívül eltörölte a faanyagok exportjának 2022-ben bevezetett korlátozását, Makovecz Imre építész életművének gondozását pedig a Miniszterelnökség helyett Lázár János építési és közlekedési miniszterre bízta.