Továbbra is vegzálja a gimnáziumokat a kormány, csak az nem egészen érthető, miért teszi

„Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő”

– mondta Orbán Viktor tíz éve, 2014-ben, s az oktatásszervezés azóta is e szellemben próbál eljárni. A cél a gimnáziumba járók számának mesterséges leszorítása, illetve a szakképzés felé terelése, akár adminisztratív eszközökkel is. A jövő évi középiskolai felvételire készülők számára fontos, hogy több gimnázium felvételi tájékoztatójában feltűnt a Klebelsberg Központ ajánlása a gimnáziumoknak, hogy felvételinél milyen minimumpontszámokat vegyenek figyelembe a központi írásbeli vizsgán. A győri Révai Miklós Gimnázium tájékoztatója szerint a különböző képzéstípusokban a fenntartó által megfogalmazott elvárás (az írásbeli felvételi vizsgarészben) a 4 évfolyamos képzés esetében 50 pont a 100-ból; a nyelvi előkészítősöknél 60 pont a 100-ból; a 6 évfolyamos képzésre jelentkezőknél pedig 70 pont a 100-ból.

A viszonylag magas pontszámokat tartalmazó ajánlással a Klebelsberg Központ állítása szerint az volt a cél (ezt a Népszava kérdésére fejtették ki), hogy növeljék a gimnáziumok presztízsét, hiszen így csak olyan diákok kerülhetnének be, akik valószínűsíthetően el is végzik a képzést. „Jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció, amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz” – írta a fenntartó. Ez részben igaz, csakhogy a gimnáziumi lemorzsolódás mértéke csupán töredéke a kormány által preferált szakképzésben tapasztalhatónak. A gimnáziumokból a gyerekek mintegy 1 százaléka távozik idő előtt, míg a szakképzésből közel 8 százalékuk. Ráadásul Nógrád és Veszprém megyében ez az arány 10 százalék felett van, s csak Vasban és Győr-Moson-Sopronban sikerült 5 százalék alá szorítani.

Az is igaz, hogy a felvételin nem minden gimnáziumi helyet tudnak betölteni. Ám a gimnáziumoknál ez az arány is messze jobb, mint a szakképzésben, meglehet, ezért is van folyamatos nyomás arra, hogy a diákok a szakképzés felé menjenek. Az idei középiskolai felvételin a 8 évfolyamos gimnáziumi osztályok férőhelyeinek 96, a 6 osztályosokénak a 93 százalékát tudták betölteni. A 4 évfolyamosoknál ez az arány 73 százalékra csökkent, de még így is jobb, mint a technikumok 68 és a szakképző iskolák 43 százalékos mutatója.