A Korn Ferry tehetségkutató és fejvadász cég gazdasági kabinetjének vizsgálata szerint 2030-ban az egész világon hiába keresnek majd 85 millió jól képzett szakembert. Pedig remek fizetést adnának nekik. A szakemberhiányból adódó globális veszteség elérheti a 6900 milliárd eurót.
Nagyon nem mennek a diákok szakmát tanulni nyolcadik után. A kormánynak, illetve – a Parragh László vezette – Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban már csak kicsit kell várnia: 2019 után gyökeresen megváltozik minden. Ha önként nem, majd kényszerből dönti el 14 évesen egy gyerek, mit kezd az életével.
Meglepő kijelentések sorát hallhatta Pölöskei Gábornétól egy budapesti konferencia közönsége. A szakképzésben a helyettes államtitkár szerint az a baj, amit az eddigi Orbán-kormányok okoztak. No, ezt azért nem ilyen nyíltan mondta el Áder János testvére.
Azt viszont nem engedte, hogy Parragh László kamarai elnököt hibáztassák.
Egyre több lesz a „felesleges ember”, aki alulképzettsége miatt nem talál majd munkát, miközben a gazdaság húzóágazataiban az egyre feszítőbb munkaerőhiány okoz gondot. A Korn Ferry piackutató ezúttal a 2030-ra várható francia helyzetet mérte fel.
Barátság fűzi Balog Zoltánt Orbán Viktorhoz, a róla szóló portrék a miniszterelnök feltétlen híveként mutatják be a minisztert. Sőt, a lelkészből lett politikus korábbi gyülekezetének egyik tagja szerint valósággal istenként tiszteli Orbánt. 2012-től vezette az emberi erőforrások minisztériumát, a siker nem az a szó, ami jellemezte munkáját. Összeszedtünk néhány ikonikus pillanatot Balog Zoltán minisztersége idejéből, távozása alkalmából.
A korábban radikálisan tandíjellenes Orbán által bejelentett durván magas képzési díjak után hangos hallgatói demonstrációsorozat rázta meg a fővárost és a vidéki egyetemi városokat, de mára mintha csend lenne az egyetemek körül. Ez azonban csak látszatnyugalom, a miniszterelnök által kirendelt kancellárok által irányított intézményekben ma senki nem mer ugrálni. A felsőoktatás és a szakképzés átszabása tévút, az csak a vállalatok, vállalkozások rövid távú érdekeit szolgálja. Interjú Polónyi István oktatáskutatóval.
Nem elég a lesújtó NGM-jelentés, még a kamara volt oktatási igazgatója is azt mondta, nem jól működik a szakképzés, az elnök pedig nem ért hozzá. Parragh László kamarai elnök szerint nem igaz, hogy ő ne értene ehhez.
Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel az iparkamaránál, mert azt látta, kizárólag a kormányzati elképzelések érvényesülnek, és nincs szükség gondolkodó szakemberekre.
Varga Mihály tud róla, hogy az NGM 100 ezer felnőttől venné el a nyelvtanulás lehetőségét?
Az oktatási államtitkár azt mondta, nem is látta az NGM-ben készült és erről szóló háttéranyagot, és semmilyen változtatást nem terveznek a gimnáziumokkal kapcsolatban.
Az NGM-ből kikerült egy háttéranyag, amely szerint drasztikus lépéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy csökkentse a gimnazisták számát és a szakképzésbe terelje a diákokat. A kormány egyelőre jegeli a tervet.
A Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől megkérdezték felesége Monetáris Tanácsbeli tagságáról, és arról is, beíratná-e a gyerekét szakiskolába.
Az oktatási átalakítások első számú zászlóvivője nyilatkozott egy nagyot.
