szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel az iparkamaránál, mert azt látta, kizárólag a kormányzati elképzelések érvényesülnek, és nincs szükség gondolkodó szakemberekre.

Kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi oktatási igazgatója a Népszavának.

Szilágyi János előbb a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál dolgozott, majd tizennégy év után 2016-ban mondott fel az országos központnál, most pedig a civil oktatási szervezeteknek készített egy vitairatot, amelyben mihamarabbi rendszerváltást sürget a szakképzésben, és azt írja, meg kell szabadulni a politikai ideológiával átitatott modellektől, ugyanis a volt képzési igazgató szerint az MKIK döntéseiben legtöbbször kizárólag a kormányzat elképzelései érvényesültek, és politikai elhatározásra vezették be a szakképzés lebutított modelljét.

A szakértő szerint a 2010-től elindított szakképzési modellt szakmai körökben

egyszer használatos szakmunkás modellnek is nevezik,

mert a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, és ezért nem nevezhető sikernek a szakgimnáziumi képzés bevezetése sem, mert az itt végzettek számára beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek, ráadásul a szakgimnáziumokban végzetteknek sem az érettségije, sem a megszerzett szakmája nem teljes értékű. 

Szilágyi a Népszavának azt mondta, 2014 után "vállalhatatlan körülmények alakultak ki" a kamaránál, egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre.

Baj az is, hogy nincsenek kidolgozott stratégiák, és a kamara elnökének nyilatkozataiból is látszik, nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette

– mondta Szilágyi Parragh Lászlóról. A volt képzési igazgató szerint a gimnáziumok elleni agitáció is tévút, mert inkább azt kellene célként kitűzni, hogy a gyerekek legalább 80-90 százaléka érettségihez jusson.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Balla István Itthon

Radó Péter: „Az iskola a tanulás egy jelentős részéből kiszorul”

Nem tudjuk megjósolni, mi vár a negyedik ipari forradalom nyomán a mai gyerekekre, az oktatásnak arra kell képessé tenni őket, hogy alkalmazkodni tudjanak a ma még nem is látható világhoz. Az iskola funkciói a közeljövőben alapvetően megváltoznak, az egyéni tanulói utak, a bármilyen helyzetben felhasználható készségek kerülnek előtérbe. Radó Péter oktatáskutató a napokban megjelent kötetében megjegyzi, a magyar iskola ma alkalmatlan arra, hogy be tudná fogadni a jövő iskolái felé mutató kezdeményezéseket.