#Századvég



És akkor Orbán azt mondta: Stumpf István reformkommunista

Korántsem először feszülnek egymásnak a mindenkori „századvégesek”. Az 1985 tavaszán időszaki „szakkollégiumi kiadványként” indított folyóiratnak Stumpf István (jelenlegi alkotmánybíró) volt a felelős kiadója. Az első két felelős szerkesztő: Gyurgyák János (az Osiris Kiadó vezetője), valamint Varga Tamás (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója). Az impresszumban szerkesztőként Orbán Viktor és Kövér László neve is szerepelt. Az egykor friss szemléletű, a kádári tabutémákkal visszatérően foglalkozó folyóirat hőskora még a rendszerváltás előtt zárult le: az utak elágaztak, az alapítók a tudomány, a nagypolitika, illetve a nagy biznisz felé fordultak. Az első szakítás és osztozkodás azonban ugyanúgy nem volt látványos, ahogy a fél évtizeddel későbbi újabb szétválás is csak kisebb hullámokat vert – legalábbis a nyilvánosságban. Ennek a „végleges” – ám a nyilvánosság előtt palástolni szándékozott – „csendes” szétszéledésnek tényét konstatálta 1994 szeptemberében a HVG, amikor felidézte a Századvég históriáját.


Rejtsék el Orbán elől a Századvég korábbi számait, amit egy bizonyos Orbán szerkesztett!

Volt idő, amikor Orbánt nem az illiberalizmus, hanem a liberalizmus jövője izgatta, amikor egy kedves ideológusa nem a nyugati létmód halálát, hanem szabad identitásválasztás szükségességét hirdette, és amikor a Corvinus mai rektora az elhibázott harmadikutas stratégiákért az antikapitalista, modernségellenes attitűdöt kárhoztatta. Lássuk hát a nyomtatott Századvéget, amelyet most parancsolt lábhoz a kormány.




Bod Péter Ákos és a visszavont lapszám: "Az elmúlt 25-30 évben ilyen nem nagyon történt velem"

Túl kritikus volt az állami járadékelvonással a Századvég folyóirat utolsó lapszáma, ezért fejezték le a vezetőségét, és irányították át kormánysegítő irányba. Bod Péter Ákos nem érti, miért őket kérte fel az a lap szerzőnek, amelynek szerkesztőbizottságában Orbán Viktor vagy Kövér László neve is szerepel (ők egyébként a korábbi, az első szerkesztőbizottság tagjai voltak – a szerk.).



Közpénzen mérték meg az önkormányzatok, veszélyben van-e a Fidesz

Budapesti kerületek és vidéki nagyvárosok önkormányzatai végeztek az utóbbi években közvélemény-kutatásokat. Előfordult, hogy a megkötött szerződés tárgya városmarketing vagy turizmus volt, esetleg a médiafogyasztás szokásai, de a trükk az, hogy a címekkel ellentétben a kérdőívekkel sokkal inkább azt szerették volna kideríteni, milyen is a kormány és az ellenzék közötti aktuális erőviszony. A kutatási eredményeket nem hozták nyilvánosságra, de a hvg.hu megszerezte a dokumentumokat. A kerületek és a városok százmilliónál is többet költöttek erre.











A part alatt

A köztévé szerint az Indexen eluralkodott a kormányellenes nyugatbarát hangvétel, Kiszelly Zoltán szerint pedig tűrhetetlen ez a nagy parttalanság, hogy lassan nem csak a homoszexuálisoknak, hanem az állatoknak, meg a növényeknek is jogaik vannak. Akkor mi azért hozzátennénk ezt-azt.