Nincs igazság Magyarországon
Hiába javul gazdaságunk helyzete, a szegények ebből semmit nem éreznek. Alig van hely Európában, ahol gyengébb lenne a társadalmi igazságosság, mint Magyarországon – derül ki a német Bertelsmann Alapítvány kutatásból.
#szegénység
Balavány: Hagyjátok békén a hajléktalanokat!
Ha segíteni nem akartok, legalább ne bántsátok őket. Vélemény.
Tömegesen faragnak rá a nyugdíjasok a kormány számolási módszerére
Miközben a 2017-es inflációs várakozás nagyot nőtt az év első feléhez képest, a most beterjesztett tervezet szerint a nyugdíjemelés mértéke marad 0,9 százalék. A nyugdíjasok mintegy ötven százalékának havi százezer forintnál is kisebb a nyugdíja, nálunk legfeljebb havi 900 forintot tesz ki az emelés, ha nem változtatnak a terveken.
Ez a magyar tragédia, nem a migránsválság
A szegénység csökken ugyan Magyarországon, de a társadalmunk továbbra is az EU szegényházához tartozik, a magyarok kétharmada lényegében nem európai életet él, a fogyasztásban pedig a visegrádi országok már bőven lehagytak bennünket. A kormány itt is csak a jót látja.
Nem a suttyók és a csórók állnak terroristának
Az Iszlám Állam soraiban harcoló fegyveresek iskolai végzettsége jelentősen meghaladja a hátrahagyott hazájukban mért átlagot. Ez derül ki a Világbank felmérésből.
A világ vezető hatalmában félmillió házban nincs meleg víz és WC
Flint városában, Michigan államban olyan régiek a vízvezetékcsövek, hogy a polgárok ólomtartalmú vizet isznak. Erre felfigyeltek, hiszen választási kampány van, amikor a szegények szavazata is számít. Aztán az alaposabb vizsgálat kimutatta: csaknem 500 ezer amerikai háztartásban nincs meleg víz és WC a huszonegyedik században.
Rétvári szerint hirtelen eltűntek a szegény gyerekek
„Hat év alatt megfeleződött az óvodákban, általános iskolákban és középiskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek száma” - közölte az Emmi parlamenti államtitkára. Kár, hogy a gyerekek semmit nem éreznek ebből, hisz ez egy statisztikai trükk.
Rászoruló iskolásoknak gyűjt az Ökumenikus Segélyszervezet
Egy kutatás szerint a tanévkezdés a legtöbb család számára nagy anyagi teher.
Félmillió magyar kilépett a mélyszegénységből?
A társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár szerint a 2010-es kormányváltás óta 500 ezren már nem mélyszegénységben élnek.
Kell-e aggódnunk amiatt, lesz-e mit ennünk holnap?
A népesség növekedése, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség fenyegetettsége, az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-elosztás egyenetlensége, új alternatív technológiák előretörése – pró és kontra összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, amely nagyban befolyásolhatja a jövő élelmezésbiztonságát.
Miért sikeresebbek egyes nemzetek másoknál?
Amikor szerzőtársával arra kereste a választ, miért emelkednek fel és süllyednek le egyes nemzetek, arra jutott: a gazdasági siker sem történelmileg, sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem etnikailag nem determinált. Daron Acemoglu közgazdászt kérdeztük a felemelkedés titkáról, Magyarország útjáról és a következő kritikus fordulatról.
Minden ötödik spanyolt az elszegényedés veszélye fenyeget
Spanyolországban népesség 22,1 százalékát, azaz minden ötödik embert fenyeget az elszegényedés veszélye - derült ki a spanyol statisztikai hivatal (INE) kedden nyilvánosságra hozott felméréséből.
PM: Alapjövedelmet a családoknak
Magyarországon jelenleg családok tízezrei élnek olyan lakásokban, amelyekben nincs WC és fürdőszoba, félmillióan élnek olyan otthonban, amelyik ázik és penészes. A PM szerint a megoldást az Alapjövedelem bevezetése jelentené.
Lejjebb viszi a KSH a létminimum-küszöböt, kiakadtak a szakszervezetek
A statisztikai hivatal legkülönösebb érve a módszertan megváltoztatása mellett, hogy túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül, és ilyen embertömeget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni. A Policy Agenda és az EU is számol valamiféle létminimumot, eszerint 40, illetve 35 százalék él közvetlen lecsúszásveszélyben.
Felpörögtek a kilakoltatások
Mióta március elején lejárt a moratórium, ötszáz családot, magánszemélyt tettek utcára.
Konok Péter: Rosszabbul élünk
Arról, hogy tetszettünk rendszert váltani, és hogy mire mentünk vele.
Beer püspök lényegében kimondta, hogy az egyház szegregál
"Ahol átvettünk iskolákat, ott a környékről elszívjuk a nem cigány gyermekeket, akiknek aránya tehát növekszik az állami iskolákban. Ez engem is nagyon bánt, hiszen egyik szívügyem a cigányság nyomorúságának enyhítése, az iskolák szegregálódása pedig éppen az ellenkező irányban hat" - mondta Beer Miklós püspök, a váci egyházmegye első embere.
Kőkeményen fizetünk a mai rossz iskolarendszerért
A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb bűne, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket: egyes felmérések szerint 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Márpedig egyszer még piszok sokat fogunk fizetni, ha nem törődünk a szegényebb gyerekekkel: ma két dolgozóra három, húsz év múlva azonban már négy eltartott is juthat.
Két magyarországnyi szegény él Oroszországban
2006 óta a legmagasabbra nőtt Oroszországban a szegénységi küszöb alatt élők száma: 19,2 millióan vannak, 3,1 millióval többen, mint tavaly. 2016-ban tovább csökkennek a reálbérek. A szegények 60-70 százaléka gyermekes családban él.