„Úgy éreztem, hogy kiszolgáltatottá váltam” – Tízezreknek megy tönkre a látása egy időskori szembetegség miatt Magyarországon
13 perc
2024.09.24. 04:30
Erős nagyítóval is nehezen olvasni, ismerősök arcát pár méterről sem felismerni, irtózni a szembe adott injekcióktól és félni attól, hogy egyszer csak eljön a teljes vakság – sokaknak nagyjából ezt jelenti a mindennapokban, hogy makuladegenerációban szenvednek. De mi is pontosan ez a betegség, ami az időskori gyenge látás egyik leggyakoribb oka, miért alakul ki és hogyan lehet kezelni? Erről beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójával, dr. Nagy Zoltán Zsolttal, két érintett pedig arról mesélt, hogy miként tudnak együttélni ezzel az állapottal.
Vezetés közben vettem észre, hogy nem látom a jobbkezes utcákban, milyen távolságra vannak az autók. Ahol lakom, ott majdnem minden utca jobbkezes. Elmentem a szemorvoshoz, mert a szemüvegem elég régi volt. Megnézte a szemem, majd elküldött OCT-vizsgálatra. Ekkor derült ki, hogy kezdődő makuladegenerációm van
– meséli a most nyolcvanéves, Budapesten élő Zsuzsanna arról, hogyan diagnosztizálták 2017-ben a betegséggel. Azt mondja, nagyon megijedt, mert az ismeretségi körében többen is érintettek, és néhányuk gyakorlatilag már vak. „Ennyire semmitől nem rémültem meg életemben, még el is sírtam magam. Úgy éreztem, megnyílik alattam a föld. Szinte depresszióssá váltam a gondolattól, hogy mi van, ha úgy járok, mint a szomszédom, és megvakulok? Mit fogok csinálni, tapogatva megyek, fehér bottal járok?”
Az időskori makuladegenerációt hivatalosan gyakran rövidítik AMD-nek az angol elnevezés (Age-related Macular Degeneration) után, és ahogy a nevéből is kiderül, korfüggőnek tekinthető. „Az időskori gyenge látás egyik leggyakoribb oka, és mivel ma a populáció tovább él, a kifejlődésének is nagyobb az esélye”, mondja dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatója. Hazai statisztika ugyan nincs arról, hányan szenvednek benne, de a professzor szerint a nemzetközi adatokból lehet párhuzamot vonni és következtetni. Ennek alapján azt valószínűsíti, hogy
itthon a 74 év fölötti lakosság 5-6 százalékának lehet ilyen betegsége: „Durva becsléssel 60 és 100 ezer körüli lehet a számuk a 70-80 éves korú lakosságot tekintve.”
Mások mellett például Pogány Judit szintén ezzel küzd, a nemzetközi művészvilágból pedig Judi Dench is.
Rossz hír, hogy a betegség öröklődhet, így akinek a családjában előfordult, annak 50-60 éves kor felett mindenképp érdemes szemészeti szűrővizsgálaton részt vennie. „A genetikai összetétel fontos hajlamosító tényező, és nem árt tudni, hogy a dohányzás négy-ötszörösére emeli a kockázatot. Még úgy is kialakulhat miatta a betegség, ha nem volt genetikai előzmény, vagy súlyosbodhat. Ha a beteg erős dohányos, hiába hagyja abba, nem tudja visszafordítani a folyamatot, mert a nikotin kumulálódik, és valahol megjegyzi a szervezet. A cukorbetegség, a hipertónia és a belgyógyászati betegségek szintén rontanak az esélyeken.”
A makuladegeneráció miatt elveszhet az olvasóképesség és az éleslátás is, a perifériás látás azonban még súlyos stádiumban is megmarad. Alapvetően nem gyógyítható, ugyanakkor bizonyos formájában jól kezelhető – de erről majd később.