A legendás Seress Rezsővel egy házban nőtt fel, a komolyzenétől térítették el, az LGT-vel dolgozhatott a Beatles legendás stúdiójában, és turnézott Amerikában. A médiában, elmondása szerint, még 40 év után is az a híre, hogy goromba. Több mint negyven filmhez írt zenét, balettek, rádiós mesejátékok, szólólemezek, dalszövegek szerzője, legújabban a padödős Falusi Mariann-nal koncertezik.
A diszkriminációtól az elfogadásig, a bevándorlókkal szembeni elutasítás társadalmi közegét vizsgálja Fassbinder A félelem megeszi a lelket című filmjének színpadi változata. Ali, a marokkói vendégmunkás szerepében az Erdélyből áttelepült színészt, Bányai Kelemen Barnát láthatjuk, aki most találkozásról, figyelő játékról, kisemberekről beszél.
Pálfi György filmrendezőt első színházi rendezése, az Engedj be! c. darab próbáján kérdeztük arról, mi a véleménye a filmes és színházi szakmát felkavaró zaklatási ügyekről. Szerinte fontos, hogy ez a vallomássorozat sokakat állásfoglalásra sarkallt, de azt is elmondta, ez a probléma nem idei, hiszen a hatalommal való visszaélés, hatalom és szexualitás összefonódása évezredek óta jelen van az emberi viszonyokban.
Vannak magyar Weinsteinek, és megússzák – ezt állítja Facebook-bejegyzésében Sárosdi Lilla, a Krétakör oszlopos tagja. A színésznő el is mond egy történetet, amikor ilyen zaklatás áldozata lett egy színházigazgató, mai napig fiatalokat tanító rendező által. Történetét a hozzájárulásával közöljük.
Attila, a hun egy berlini színházban kelt riadalmat szeptember vége óta. Dömötör András fiatal magyar rendező alkotása épp akkor szembesíti a szélsőséges nacionalista ember archetípusával a németeket, amikor a Bundestagba jutott az első radikális, etnicista német párt. A rendezővel még a premier előtt beszélgettünk Berlinben.
A rendező nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy merre tart Magyarország: szerinte a kormány tudatosan gerjeszti az infantilizmust és ennek megvannak a maga következményei.
Mai jelmezek, mai díszlet, mai nyelv – így képzelünk egy mához szóló Hamletet. Ezt nyújtja a Vígszínház előadása, sőt ennél többet: ezernyi meglepetést. A színészek truppja helyett egyetlen alak (Hajduk Károly) toppan be Helsingörbe, József Attila Levegőt! című versével: „Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,/aki alattomos. De hisz’ ezt látjuk mi is. Ophelia (Réti Nóra) sírját nők ássák (Kútvölgyi Erzsébet és Vencel Vera), és Fortinbras is nő (Gilicze Márta) – egy olyan korban, amikor a globális válságkezelő csúcsszerepeket a való életben is hölgyek alakítják (Merkel, May, Lagarde). Hamlet szelleme és gyilkosa ugyanaz a személy (Hegedűs D. Géza), hisz korbetegség a politikai skizofrénia. De ez nyilván a véletlen műve. Eszenyi Enikő Hamletje ugyanis tartózkodik az aktuális kiszólásoktól. S bár a darab jutalomjáték a címszereplő Ifj. Vidnyánszky Attilának, a többiek is lubickolnak benne, Fesztbaum Bélától (Polonius) Börcsök Enikőig (Gertrud), Orosz Ákostól (Laertes) Király Dánielig (Horatio), Csapó Attilától (Rosencrantz) Zoltán Áronig (Guildenstern). Valamennyien.
A TÁP Színház különleges vizualitású playback-előadással tiszteleg Szerb Antal kultregénye előtt. A nagyjából öt óra hosszúságú előadás kétségtelenül rendhagyó és merész kísérlet a regény világának megidézésére, lemaradni róla igazi lúzerség. Az előadás formai előképe a TÁP Színház 2007-es Keresők című előadása, amely nagy közönség- és szakmai sikerrel futott. Képeink a darabból.
Folyamatosan az Átrium és a Vígszínház között ingázik, emellett rengeteget szinkronizál. Állandóan próbál mások fejével gondolkodni. Bár hasít a magyar filmgyártás, őt alig látjuk a vásznon. Elmesélte, miért.
Az Icelandair kifejezetten a hosszú utakat akarta feldobni, mivel egy felmérésből kiderült, az utasok többsége rettentően unatkozik a reptéren vagy a fedélzeten.
A Német Színházi Szövetség (Deutscher Bühnenverein) Faust-díjra jelölte Mundruczó Kornélt. A legjelentősebb német színházi díj minden esetben az előző év legjobb színházi teljesítményeit jutalmazza, azokat a művészeket tüntetik ki vele, akiknek a munkája irányadó a német színház számára.
A toleranciát nehezebb eladni, mint a kirekesztést és a félelmet – mondja Alföldi Róbert, akinek legújabb rendezése az állami propagandagépezet építette virtuális valósággal is szembeszáll.