A hruscsovi politika a nyugatinál is gyorsabb szovjet fejlődést vizionált, az „utolérni és túlszárnyalni” célkitűzés viszont sosem vált valóra: a Nyugatot nemhogy beérni nem tudta Kelet-Európa, hanem a rendszerváltás idejére drasztikusan le is maradt. Közben meghiúsult a szocialista országok tervutasításos szisztémáknál lazább összefogása, így a térség gazdasági felzárkózása még távolibbá vált.
A szülőföld determinál – Kóbor János szerint csupán politikai rövidlátósága miatt nem lett zenekarával együtt emigráns világsztár. Amúgy nehezen dolgozta fel, hogy Nyugat és Kelet között hezitálva végül az élet döntött helyette. Az Omega frontemberével élhető cenzúráról, felcsatolható vörös csillagról, Orbán Viktorról és a Schmitt Pál közbenjárására megkapott Kossuth-díjról beszélgettünk.
Egy történet, amelyben szó van Konsztantyin Csernyenkóról, a Duna Csokoládégyárról, egy úttörőtáborbeli magyar-szovjetről és arról, hogy mi a helyzet ennyi év után.
Az számít a szocializmus terrorrendszere részének, amelyről ők azt állítják.
Kövér László szerint Recsk az a történelmi emlékhely, ahol a szabadság véget ért, ahol megmutatkozik a globális erőként megvalósult szocializmus igazi arca, a kommunizmus lényege, a terror.
Németh Miklós volt miniszterelnök egy evangélikus ifjúsági találkozón azt mondta, Moszkvában van egyedül hiteles ügynöklista, mert a magyarországi dokumentumokat sokszor módosították. Moszkvában azonban titkosítás alatt vannak az akták.
Teljesen új perspektívába helyezi egy német-magyar képzőművész Magyarország egyik leggyűlöltebb építészeit struktúráját. A kockaházak homlokzatai szerinte gyönyörűek, érdekesek, és olyan értékek, melyeket mindenképp meg kellene őrizni valamilyen formában, akár még a skanzenba is beférne egy példány. Katharina Roters fotóalbumot készített a magyarországi kockaházakról, melyek homlokzatait Nyugaton imádják az emberek.
Manapság ugyan leginkább a gyereküket a jászótérre hordó anyukák látogatják a budapesti Szabadság teret (ha nem éppen a tervezett német megszállási emlékmű építését megakadályozni próbáló civilek gyülekeznek itt), ám ez mégis a főváros egyik legerősebb jelképtartalmú területe. Nem igazán létezett hatalom, amely ne próbálta volna "birtokba venni", saját üzeneteivel megtölteni, elüldözve innen mindenki más emlékét. Megnéztük, mi mindent állítottak már a Szabadság térre.
Egy szabad gondolkodású ember mindig rendszerellenes – Bornai Tibor a KFT billentyűseként társaival a betiltás határán egyensúlyozva teremtett szubkultúrát, amelynek keresztes hadjárata a szocializmuson átlendülve a mai napig tetten érhető. Milyen kompromisszumokat köthet egy botrányzenekar? Mitől rettegnek a despoták? És miért éri meg hülyének maradni? Interjú.
Abban a vitában, hogy jár-e nyugdíjpótlék Nyers Rezsőnek, vagy sem, épp csak a lényeg nem hangzik el: alkotmányosan megszüntethetők-e szerzett jogok?
"Aki nincs ellenünk, az velünk van" – szól a Kádár-rendszer közismert mottója. Azt már kevesebben tudják, kik voltak azok, akik nem Kádár ellen, tehát vele voltak: értelmiségiek, művészek, veterán társutas politikusok, valamint 56-os vezetők, akik félelemből, vagy pozíciókért cserébe hajlandóak voltak a Kádár-rendszert szolgálni. Róluk szól Tabajdi Gábor új könyve, amely bemutatja a frissen hatalomra került Kádár János szövetségi politikáját, azt a folyamatot, amellyel megszerezte a kulturális és politikai elit támogatását. A történésszel Kiegyezés Kádárral – "Szövetségi politika", 1956-1963 című, most megjelent könyvéről beszélgetünk.
Huszonöt éve nem ünnepeljük, de több mint negyven évig "hazánk nagy ünnepének" számított a sajátos módon november 7-én tartott Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, amelyet évről évre központi döntések alapján, központi módszerekkel próbáltak megismertetni és elfogadtatni a magyar társadalommal. Galéria.
Oszkó Péter vajon az Együtt melyik arcát fogja képviselni? Az államszocialista "garantált munkahelyeket", vagy a piackonform lehetőségteremtőt?
Nekrológ egy érdekes emberről, aki elképesztő paradoxonokat testesített meg. Aki bizonyos értelemben régimódi „kommunista” maradt, akinek nagyobb megtiszteltetés volt a KB-osztályvezetői és miniszterhelyettesi poszt a Magyar Népköztársaságban, mint a miniszterelnöki „beosztás” a Magyar Köztársaságban, de aki semmire se tartotta Grósz Károly szónoklatát a fehérterrorról: az ilyesmit nem fenyegető beszédekkel kell megelőzni, hanem gyors és radikális kompromisszumokkal. A kompromisszumot pedig nem a magyarországi rendszerváltás szerinte „zavaros” és bizonytalan képviselőivel kell megkötni, hanem a Nyugattal.
Orbán Viktornak sajnos sok mindenben igaza van. Európának bizony van egy olyan arca, amely kísértetiesen hasonlít az általa leírt balos, egyenlősítő, konformista, relativista, elgyávult, önbizalomhiányos, über-PC, kettős mércés Európára.
A gyakorlati életre nevelésen túl az erkölcsi és politikai szemléletformálást is erőltették a szöveges számtanpéldák az első világháborút követő bő fél évszázadban.
Kádár népe újabb és újabb szabályokat követel, hogy kijátszhassa azokat. A különféle szervek és testületek pedig készséggel sietnek óhaját kielégíteni.
Chávez jókor halt meg: nem kell megérnie műve kudarcát.
Áder János köztársasági elnök szerint a szocializmus rendszere erkölcsi és közjogi értelemben is bűnben fogant, hiszen a kommunista párt zsarolással, kényszerítéssel ragadta magához a hatalmat, miközben saját alkotmányos szabályaira sem volt tekintettel.
