A hatvanas évek végétől kezdtek feltünedezni országszerte a hol magasnak, hol toronyháznak nevezett épületek, volt olyan város, ahol csak egy épült ezekből, máshol több is. Az alábbiakban sorra vesszük a legismertebbeket közülük.
A szocializmusban teliszórták velük az egész fővárost, majd hagyták lerohadni, ma pedig már petíció szól a megmentésükért. Egy kevésbé átgondolt, ragyogó fejlesztés, mely végül dadogós, foghíjas mostohagyermekként végezte a budapesti lakosok szemében. Így lett az Állami Biztosító feliratából előbb Államosító, majd Ásító.
Kádár János elismerően csettintene?
Nemcsak az interneten van kevés nyoma a szolgáltatásnak, hanem a fővárosiak zöme sem emlékszik ötven év távlatából a mini taxikra. Nem csoda, hiszen csak négy évig robogtak az utakon Zastaváikkal a légikísérős formaruhákba bújtatott sofőrhölgyek.
A hetvenes-nyolcvanas években kultikus viseletté nemesült Alföldi papucsot lehetett szeretni vagy utálni, de tény, hogy hosszú évekig volt jelen megkerülhetetlenül a mindennapjainkban. Minél patinásabb volt, annál jobban nézett ki, és ha nem is mindig találtuk kényelmesnek, aki számított, ezt hordta.
Itt maradt nekünk a múltból egy rakás ikonikus, de nem egyszer zsigeri ellenszenvet kiváltó épület. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori pártháza a XIII. kerületben vagy a sötétséget fekete lyukként magába nyelő, évek óta ürességtől kongó Domus Áruház. Ezeket az épületeket azonban meg lehet kedvelni, ha ismerjük a történetüket és új életet lehelünk beléjük. Erről szól az idei Velencei Építészeti Biennálén bemutatkozó magyar projekt.
Egy forgalmas celebüzlet és a kormánynak a vidéki üzletek megmentését célzó gazdasági csomagja révén is szó esett a kisboltokról az elmúlt hetekben. A sokszor néhány alkalmazottal működő kereskedések történetének máig ható fejezete a hatvanas évek végén kezdődött. Retróvilág, retrókereskedelem, első rész.
Egyre többször merül fel, hogy az Orbán-kormány a jelenlegi önkormányzati rendszer mintájának a hetven éve bevezetett tanácsrendszert tekinti. A szocializmusban sok minden másképp volt, de akad bőven hasonlóság is.
Hiánypótló zenei adatbázis épül öt európai uniós ország összefogásából, amelynek teljességéhez most bárki hozzájárulhat. A szerkesztők eddig ismeretlen kísérleti és underground zenei tartalmakra kíváncsiak a szocializmus évtizedeiből.
A hatvanas évektől a rendszerváltás időszakáig tartalmaz fotókat az a főként negatívokból álló gyűjtemény, amely a Budapest Főváros Levéltárának őrizetébe került.
Nincs olyan komoly presztízse, mint a Zsiguliknak, de négykerekű időutazáshoz egy ilyen régi kisautó is tökéletes társ lehet.
Első blikkre sokan ezerötösnek vagy ezethatosnak nézik ezt a régi Ladát, pedig nem ilyen motor van benne.
Ezzel a több mint 30 éves veterán kisautóval eddig alig több mint 3 ezer kilométert tettek meg.
A 70-es évek szovjet luxusába visszarepítő, kiváló állapotú négykerekűnek alaposan megkérik az árát.
Első készülő nagyjátékfilmje tudatosan veti le magáról a lángosromantikát, a Trabant-nosztalgiát, és minden olyan retró dolgot, amelyet mosolyogva köt össze az ember a szocializmussal. Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című, 434 millió forintból megvalósuló drámája, mint mondja, szembenézés mindazzal, ami a Kádár-korszak valójában volt. A politikai pszichiátria sötét bugyraiba kalauzol.
Itt az idő az újabb rendszerváltásra? Lassabban a testtel.
A volt keleti blokk kulturális ellenállásáról folyt nemzetközi kutatás a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével. Szamizdatok, beatmisés dokumentumok vagy éppen a Fekete Lyuk koncertfelvételeinek lelőhelyeit gyűjtötték össze. Miben különbözött a magyar disszidens kultúra a romántól vagy a csehszlováktól, és milyen tanulságokkal szolgál a 80-as évek undergroundja? Apor Péter történésszel beszélgettünk.
Tudja, hogy néznek ki belülről a világ legfényűzőbb szocialista palotái? És hogy már a hatvanas években arról álmodoztak, hogyan lehetne 100 százalékban újrahasznosítani egy város hulladékát? A Budapesti Építészeti Filmnapok vetítésein a mindennapjainkat érintő, a társadalmunkat jelentősen befolyásoló problémák és megoldások kerülnek napirendre. Ezeket a filmeket ajánljuk.
Eltűnt a játékosság, eltűntek a színek és az egyéniségek az 50-es évek szocializmusában. A divattalan korszak divatdiktátora pedig Rákosi Mátyás volt.
Lezárult a kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló, hároméves kutatóprogram, a COURAGE. A kutatást vezető MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja tizenöt ország kutatóit koordinálta, hogy létrejöjjön egy online adatbázis, amely a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeit teszi elérhetővé.
