Valóban ennyire rémes ez a feladat? Van ennek bármi értelme? Egyáltalán ki találta ki a szekrényugrást, és miért része ma is a tornaóráknak?
Sorozatunkban történészek és a posztszovjet térség szakértőinek segítségével mutatjuk be a keleti blokkban végbement rendszerváltások, rendszerváltozások, rendszerváltoztatások történetét.
Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.
A nyolcvanas évek közepén, amikor a legtöbb szocialista állam befele tartott a politikai válságba, Lengyelország éppen kilábalt egyből. Ennek köszönhető, hogy a lengyel társadalom egy része a kommunista diktatúra utolsó évtizedét bizonyos fokú megértéssel kezeli, mivel egy makacsnak bizonyuló mítosz szerint az mentette meg az országot a legrosszabbtól, egy orosz katonai beavatkozástól. A diktatúra jellegéről, a lengyel gazdaság helyzetéről, a rendszer ellen szervezkedő munkásokról, valamint a lengyel szocializmus összeomlásáról Semsei Ferenccel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.
A szocializmusban látja a jövőt Thomas Piketty. A neves francia közgazdásszal a szuverenitás megerősítéséről, az európai politikai blokkokról és az ukrajnai háborúról beszélgettünk új könyve, Az egyenlőség rövid története magyar megjelenése kapcsán. Nagy Dániel Gergely interjúja.
A Ludwig Múzeum kiállításán kiderül, miért volt ez a háztípus a korabeli műépítészet által lenézett mostohagyerek, hogyan javított a hírnevén egy német fotográfus, és hogy tényleg egyforma-e minden kocka.
A három évtizede üzemelő park ügyvezetője szerint ma még csak néhány olyan szobor van, amely az állapotromlás miatt rövidesen összedőlhet, tönkremehet, ám a helyzet nem biztató. A fenntartó sok mindennel próbálkozik, hogy túléljen.
A történész a szocialista újratervezésekről írt könyvet és ennek apropójából beszélt a NER 1956-ot övező emlékezetpolitikai céljairól is.
Azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, óriási kárt okozott magának is, és ha vége lesz a háborúnak, a két ország közötti gyűlölet megmarad – egyebek között erről beszél a Berlinben élő Dalos György író, akinek eddig 35 könyve jelent meg németül, s 20 magyarul. Interjú.
A törvény azt is kimondaná, hogy a korábbi besúgók nem viselhetnek köztisztséget.
Abszolút egyedi hangulattal támad ez a 4,4 literes léghűtéses farmotorral szerelt patinás luxusautó.
A 60 esztendős múltra visszatekintő Csajka jelenleg Los Angelesben állomásozik.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
A hatvanas évek végétől kezdtek feltünedezni országszerte a hol magasnak, hol toronyháznak nevezett épületek, volt olyan város, ahol csak egy épült ezekből, máshol több is. Az alábbiakban sorra vesszük a legismertebbeket közülük.
A szocializmusban teliszórták velük az egész fővárost, majd hagyták lerohadni, ma pedig már petíció szól a megmentésükért. Egy kevésbé átgondolt, ragyogó fejlesztés, mely végül dadogós, foghíjas mostohagyermekként végezte a budapesti lakosok szemében. Így lett az Állami Biztosító feliratából előbb Államosító, majd Ásító.
Kádár János elismerően csettintene?
Nemcsak az interneten van kevés nyoma a szolgáltatásnak, hanem a fővárosiak zöme sem emlékszik ötven év távlatából a mini taxikra. Nem csoda, hiszen csak négy évig robogtak az utakon Zastaváikkal a légikísérős formaruhákba bújtatott sofőrhölgyek.
A hetvenes-nyolcvanas években kultikus viseletté nemesült Alföldi papucsot lehetett szeretni vagy utálni, de tény, hogy hosszú évekig volt jelen megkerülhetetlenül a mindennapjainkban. Minél patinásabb volt, annál jobban nézett ki, és ha nem is mindig találtuk kényelmesnek, aki számított, ezt hordta.
Itt maradt nekünk a múltból egy rakás ikonikus, de nem egyszer zsigeri ellenszenvet kiváltó épület. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt egykori pártháza a XIII. kerületben vagy a sötétséget fekete lyukként magába nyelő, évek óta ürességtől kongó Domus Áruház. Ezeket az épületeket azonban meg lehet kedvelni, ha ismerjük a történetüket és új életet lehelünk beléjük. Erről szól az idei Velencei Építészeti Biennálén bemutatkozó magyar projekt.
