Vasárnap megkezdik a Normafa kísértetszállójának, a Hotel Olimpiának a bontását. A Kádár-kori luxus mumifikálódott tárgyi emlékeit rejtő épület 2002 óta áll üresen, fénykorát a hetvenes, nyolcvanas években élte. A Hosszúlépés jóvoltából még egyszer utoljára bejárhattuk az egykori olimpikonjaink fellegvárát, vagyis inkább azt a siralmas romhalmazt, amely az ország első wellnessszállodájából megmaradt.
Egy törvénymódosítással lehetővé tennék, hogy a kommunista múlt feltárásával foglalkozó bizottságban volt MSZMP-tagok vagy ügynökök is dolgozhassanak.
Első helyen végzett Magyarország azon a felmérésen, melyen az európaiak közösségi médiás felhasználói szokásait vizsgálták. Az okok között felmerül a Kádár-korszak, az iWiW és Orbán Viktor is.
A pártállamban és a rendszerváltás után is csak akkor nem piszkálta a hatalom a világ legrégebbi globális jogvédő szervezetét, ha az "ellenségeit" bírálta.
A New York Timesban, egy amerikai professzor cikkében a magyarázat.
Ha a megdönthetetlennek hitt szocializmus végül megbukott is, a keleti blokk országaiban egykor felhúzott és a szocializmust dicsőítő épületekkel még ma is együtt élünk.
Arról, hogy tetszettünk rendszert váltani, és hogy mire mentünk vele.
Dögös szocialista párt csak ne védje a magántulajdont! Mi az, hogy bárkinek csak úgy lehet bármije, ami az övé?
A hivatalos, a KISZ és az MSZMP által szervezett szocialista ünneplés 1986-ban még nem ismert alternatívát. Amikor abban az évben néhány ezer fiatal mégis az utcára vonult ünnepelni, a rendőrség brutálisan beavatkozott. Tüntetőket tartóztattak le, kutyás rendőrök oszlatták fel a tömeget, fújtak gázsprayt, gumibottal verték az embereket és megfélemlítésként a személyijüket is elvették. Kereken 30 éve zajlott le az úgynevezett "Lánchídi csata".
A 2013-as taxirendelettől a taxizás drágább lett, de jobb nem, majd 2014 végén Magyarországra is megjött az Uber. Ne gondolja senki, hogy ezeket a szolgáltatásokat meg lehet állítani a határnál, vagy egy-két rendelettel meg lehet szüntetni a létezésüket, pedig a tiltakozó taxisok pont ezt követelik az államtól. „Bocs, de a szocializmus 26 évvel ezelőtt véget ért” – írta a közmédia híroldalán, a hirado.hu-n is reklámozott blogjában Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője, Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó londoni cégének ügyvezetője.
Vajon csak rájátszik a marxista politikai gazdaságtan egykor vég nélkül sulykolt tételeire a Fidesz vezérkara, vagy merít is azokból a tanokból? Bármelyiket teszi, kudarcos receptekhez nyúl vissza.
Az Egyesült Államok vezető szótárkiadója, Merriam-Webster minden év végén megnevezi az év szavát, vagyis azt a szót, amire a legtöbben kerestek rá az év folyamán. Idén azonban szakítva a hagyományokkal nem egy szót, hanem egy képzőt hoztak ki győztesnek, ez pedig nem más, mint az izmus.
A nap, amikor a volt államminiszter általános amnéziát hirdetett.
Megszűnik a Kádár János Baráti Kör, ezzel eltűnik egy furcsa kuriózum.
Görögországban nem volt szocializmus. De ez nem mentség azoknak, akik ki akarják próbálni. Helyszíni jelentés.
A kor szokása szerint félig kész állapotban, de annál ünnepélyesebb külsőségek és olimpiarendezési ábrándok közepette adták át rendeltetésének 1953-ban – a napokon belül végleg bezáró – Népstadiont. A negyvenes évek végén építési tervek nélkül kezdték el beruházást.
A hruscsovi politika a nyugatinál is gyorsabb szovjet fejlődést vizionált, az „utolérni és túlszárnyalni” célkitűzés viszont sosem vált valóra: a Nyugatot nemhogy beérni nem tudta Kelet-Európa, hanem a rendszerváltás idejére drasztikusan le is maradt. Közben meghiúsult a szocialista országok tervutasításos szisztémáknál lazább összefogása, így a térség gazdasági felzárkózása még távolibbá vált.
A szülőföld determinál – Kóbor János szerint csupán politikai rövidlátósága miatt nem lett zenekarával együtt emigráns világsztár. Amúgy nehezen dolgozta fel, hogy Nyugat és Kelet között hezitálva végül az élet döntött helyette. Az Omega frontemberével élhető cenzúráról, felcsatolható vörös csillagról, Orbán Viktorról és a Schmitt Pál közbenjárására megkapott Kossuth-díjról beszélgettünk.
Egy történet, amelyben szó van Konsztantyin Csernyenkóról, a Duna Csokoládégyárról, egy úttörőtáborbeli magyar-szovjetről és arról, hogy mi a helyzet ennyi év után.
