szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Lettországban szombaton népszavazást tartanak arról, hogy a lett mellett hivatalos második államnyelv rangjára emeljék-e az oroszt.

A szavazóhelyiségek   helyi idő szerint reggel 7 órakor nyíltak meg, és 22 órakor  zárnak. Mintegy másfél millió választó nyilváníthat véleményt az állampolgári kezdeményezésre kiírt referendumon. Az alkotmánymódosításhoz legkevesebb 771 350 vagy a választásra jogosultak 50 százalékának igen szavazatára van szükség. Ez esetben az Európai Unió hivatalos nyelvévé válhatna az orosz, de előrejelzések szerint a lettek teljes bizonyossággal el fogják utasítani a kezdeményezést. Andris Berzins államfő eleinte bohózatnak nevezte a népszavazás megtartását, majd közölte, hogy mégis elmegy és nemmel szavaz. Erre biztatta honfitársait is. A népszavazási kezdeményezés körül élénk vita bontakozott ki.

Lettország 1990. évi függetlenné válása, a Szovjetunió felbomlása óta a balti országban a lett az egyetlen hivatalos nyelv, de újra és újra elhangzanak követelések az orosz hivatalossá tételéről, minthogy a 2,3 millió lakos mintegy harmada - a szovjet időszakban folyó betelepítések, eloroszosítási törekvések következtében - orosz ajkú. A lettországi oroszok fele azonban nem rendelkezik választójoggal, amelynek előfeltétele a lett nyelv elsajátítása. Akik közülük erre nem hajlandók vagy nem képesek, nem kaphatnak választójogot, nem vállalhatnak állást a közszférában. Vlagyimir Liderman, a lettországi oroszok szószólója, a népszavazás kezdeményezője szerint az orosz ajkú kisebbség nem akar többé másodosztályú állampolgárként élni Lettországban. 

A kezdeményezés bírálói attól tartanak, hogy a referendum felerősíti a lettek és az etnikai kisebbségek közötti ellentéteket. Pártolói viszont esélyt látnak benne arra, hogy felhívják a figyelmet a lettországi demokrácia hiányosságaira. A Harmónia Központ - a lettországi oroszok pártja, mely a tavaly szeptemberi választásokon a szavazatok 31 százalékát szerezte meg - egyik parlamenti képviselője pénteken társadalmi vita megindítását sürgette az ügyben.

Központ téma lett

A népszavazást kiemelt hírként kezelik Oroszországban. Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: "Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk". A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak. 

Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban. 

A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Usakov úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol. 

Az Eho Moszkvi rádió ugyanakkor a népszavazás ellenzői közül Alvisz Hermaniszt, az új rigai színház művészeti igazgatóját idézi, aki szerint a népszavazás során kiderül, ki árulja el az országot.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az iskolanyitás körüli kavarás is bizonyítja, milyen szabadon értelmezi a kormány a nemzeti konzultációt

Az iskolanyitás körüli kavarás is bizonyítja, milyen szabadon értelmezi a kormány a nemzeti konzultációt

“Feleslegesen új szituáció” az iskolák részleges újranyitása

“Feleslegesen új szituáció” az iskolák részleges újranyitása

Karácsony bemutatott egy térképet, ami szerint a kínai egyetem mégis a Diákváros területén lesz

Karácsony bemutatott egy térképet, ami szerint a kínai egyetem mégis a Diákváros területén lesz