121 éve nem volt olyan szárazság Magyarországon, mint most
1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – írta közleményében az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).
1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – írta közleményében az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
A méhész még nem látott ilyen száraz évet, mióta a szakmában van.
Július elején készült videónk óta a helyzet csak rosszabbodott.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
Negatív rekordot döntenek vízállásban a hazai folyók, a kisebb vízfolyások közül több ki is száradt a súlyos csapadékhiány, illetve az aszályhajlamot fokozó hőhullámok miatt. A vízhiány konkrét konfliktushoz is vezetett a Tarna-mentén, ahol dühös aktivisták estek neki egy, a szőlőoltványait az elapadó folyóból öntöző borászat berendezéseinek. Az aktivisták természetrombolásról beszélnek, az érintett cég szerint viszont az aszályért nem ők a felelősek.
Nemcsak Magyarországon okoz hatalmas gondokat a szárazság és az extrém hőség. A kevés eső miatt több dél-európai országban már korlátozásokat kellett bevezetni a vízfogyasztásban. Az éghajlatváltozás következményeire a legcsapadékmentesebb régiókban különbözőképpen reagálnak. A Deutsche Welle összeállítása.
Jelentősebb utánpótlásra nem számíthatunk.
Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók, akik komoly következményekről beszélnek.
A kánikula és a szárazság miatt nagy a kockázata, hogy tűz alakul ki, ezért országos tűzgyújtási tilalmat rendeltek el szombattól. Még a kijelölt tűzgyújtó helyeken sem szabad tüzelni.
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Több mint háromezer embert menekítettek ki kedden a hatóságok Dél-Franciaországban a térségben pusztító tűzvész miatt.
Az olaszországi Pó folyóban két halász talált meg egy második világháborúból származó bombát.
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – közölte le a BBC a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office friss jelentését. Az előzetes adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb.
Add már, Uram, az esőt! – írta közösségi oldalán Novák Katalin.
Magyarország a kaszálási korlátozások feloldását kéri az Európai Bizottságtól.
Már hétezer hektáron perzselt fel mindent az erdőtűz Franciaország délnyugati részén. Tízezer embert kellett eddig evakuálni.
India, a világ legnagyobb rizsexportőre komoly problémákkal küszködik, ezért csökkenhet a kivitele – figyelmeztet a Bloomberg.