Kínában kiszáradóban a világ egyik legnagyobb folyója, a Jangce. Kaliforniában korlátozni kellett a vízfogyasztást. Az alacsony vízállás miatt csökkent az atomerőművek teljesítménye Franciaországban. Három példa három kontinensről, melyek mind azt mutatják: a klímaváltozás már itt van, és a következményei drámaiak az emberek életére az egész világon – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.
A szárazság leginkább az ország keleti felét sújtja.
Elöntött falu, ókori híd romjai és egy 450 kilogrammos bomba is a felszínre bukkant az elmúlt hetekben az Európát sújtó aszály és szárazság miatt.
Felerősítheti a válság tendenciáit az, hogy az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és Kínát egyidőben teszi próbára az óriási hőség, amelyről sokan azt gondolták, hogy csak a távolabbi jövőben következik be – ezeket vette sorba a CNN.
Egyre nagyobb területen, egyre nagyobb mértékű a szárazság, és a folytatás sem biztató: újabb hőhullám érkezik.
Sok szó esett az aszályhelyzet miatt a vízmegtartásról, immár az Agrárminisztérium is erre biztat, sőt, támogatás is lesz hozzá. 2023-tól olyan földre is jár majd területalapú támogatás, amit nem művelnek, hanem inkább meghagynak vizes élőhelynek.
Az erdőtűz oltásában közel 1500-an vettek részt.
Amerika legnagyobb víztározója alapjáraton 25 millió ember vízellátását biztosítja, ám a hetek óta tartó szárazság rekordalacsony vízállást eredményezett.
A hőség és az aszály annyira megdolgozza a talajt, hogy képtelen elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékot.
Már hétezer hektáron perzselt fel mindent az erdőtűz Franciaország délnyugati részén. Tízezer embert kellett eddig evakuálni.
Több mint háromezer embert menekítettek ki kedden a hatóságok Dél-Franciaországban a térségben pusztító tűzvész miatt.
1901 óta a legszárazabb hét hónapon van túl Magyarország, az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik – írta közleményében az Országos Vízügyi Felügyelőség (OVF).
India, a világ legnagyobb rizsexportőre komoly problémákkal küszködik, ezért csökkenhet a kivitele – figyelmeztet a Bloomberg.
Az olaszországi Pó folyóban két halász talált meg egy második világháborúból származó bombát.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93–95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
Anglia legszárazabb júliusa volt az idei 1935 óta – közölte le a BBC a brit meteorológiai szolgálat, a Met Office friss jelentését. Az előzetes adatok alapján Kelet-, Délkelet- és Dél-Angliában az idei július volt az eddigi legszárazabb.
A méhész még nem látott ilyen száraz évet, mióta a szakmában van.
Július elején készült videónk óta a helyzet csak rosszabbodott.
Idén több térségben már az 1971 óta eddig legaszályosabb 2003-at is lepipálja a száraz napok száma, derült ki az ELTE meteorológusainak kutatásából, akik összevetették az elmúlt 50 év adatait. Azt is megállapították, hogy 1990 óta egyre gyakoribbak a súlyosan aszályos évek, és ez még tovább fokozódik, ha nem csökkentjük a kibocsátást.
