Csaknem 25 év után újra színpadra állt Emma Thompson, aki ráadásul először szerepelt New Yorkban. A színésznőnek nagy ünneplésben volt része a Sweeney Todd című musicalben. Az Avery Fisher Hallban szerdán bemutatott darabhoz a New York-i Filharmonikusok szolgáltatták a zenét. Az előadást lelkesen ünnepelte a közönség.
Életpályamodell vagy pályaelhagyás. Erkölcstan és rendőr az iskolában. Pofozkodó tanár vagy tanárverő diák. Cigány a földszinten, paraszt az emeleten – integrált oktatás. Rózsicsökkentés népdalban elbeszélve. A PanoDráma újra műsorra tűzi az oktatásról szóló dokumentum-drámáját.
Ritkaság az ilyen díszlet manapság: minden szép benne. A terítők, a vázák, a képkeret, a bútorok, de még az ifjú férj is – a fene sem érti, mi baja van ennek a Hedda Gablernek. A Radnóti Színház Ibsen talán legfogósabb drámáját mutatta be.
Most akkor legyünk hálásak a nemzeti karakter nemzeti kormányának, hogy így megsegíti a színházat: elég kimondani a nemzeti szót, és máris dőlünk a röhögéstől?
Shakespeare kortársa, John Webster Amalfi hercegnő című drámájának előadásával nyílik meg csütörtökön London új fedett színháza a híres Globe Színház közvetlen szomszédságában.
„Született tehetség csak a matematikában és a zenében létezik. Az irodalomban és a képzőművészetben meg kell küzdeni azért, hogy a lappangó tehetséget, ami nem azonos bizonyos készségekkel, kisajtolja magából az ember” – állítja Spiró György író, akit hazafiként tisztelnek ma Lengyelországban, ahol az Ikszek megjelenésekor, a nyolcvanas években közellenségnek kiáltottak ki.
Ha akad egy színésznő, aki jól el tudja énekelni Edith Piaf dalait, akkor jár neki - és a közönségnek - a lehetőség, hogy eljátssza az énekesnőt. Hogy dráma is van-e hozzá, majdnem mindegy.
A balettirodalom karácsonykor elmaradhatatlan klasszikusa, A diótörő sokféle változatban látható és hallható Budapesten, és rendkívüli népszerűsége miatt nem csupán a Magyar Állami Operaházban. Budaörsön például egy különleges átirat hangzik el.
Lehet szövegelni a tudomány és a művészet világmegváltó hatásáról, mert kétségtelenül van neki, csak hát nem mindegy, hogy odakint közben csönd van, vagy kolera tombol, esetleg forradalom.
Eredménytelen lett a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázat – mondta Kovács Ferenc polgármester csütörtökön.
Silviu Purcărete nagy rendező, és aligha törődött azzal, hogy a Nemzeti Színház új időszámításának első évében számos problémával birkózik. Őt az Ahogy tetszik érdekelte, mert nem könnyű darab. Tényleg nem.
Nehéz dolga volt a Magyar Színháznak, amikor az Utas és holdvilágot állította színpadra, a regény mélységeit, komolyságát és intellektualitását azonban hiába is várjuk a darabtól.
Sárga lufis iskolarendőr, az egzisztenciájukért hivatásukat feláldozó pedagógusok, indulatok az integrált neveléssel kapcsolatban, az oktatásvezetés sikereinek sulykolása az államtitkár részéről, továbbá eldalolva az utóbbi években megismert rövidítések - EMMI, KLIK, KELLO. A magyar oktatási rendszer tablója egy órában a PanoDráma előadásában. Színház az egész világ, s benne az iskola is.
A Heti Válasz rácsodálkozik a politizáló színházra. Jesszus, trafikmutyiznak a színpadon? Mi folyik itt, Shakespeare?
Mi újság a nagyvilágban? - kérdezi tőlünk, a közönségtől a három díva. Tudnánk mesélni. Aztán kiderül: ők is. Válasszunk párt! a Jurányiban.
Moliére Tartuffe című vígjátékát állítja színpadra Tompa Gábor kolozsvári rendező-színházigazgató a Prágai Nemzeti Színházban - közölte szerdán a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
„Gyakorló elmebetegnek néznek minket” – mondja Nemes Takách Kata, amikor a hétfő reggeli színházról kérdezzük. A színésznő a Momentán Társulattal minden hetet a Nulladik órával nyitja meg. Ott voltunk az egyiken: tele van a nézőtér jókedvű emberekkel.
Most akkor meg lehet nézni, mit csinál Schell Judit, ha kap egy olyan szerepet, amelyben megmutathatja, mit tud. Ő Velma Kelly a Centrál Színház Chicagójában.
Egy Gogol-, egy Shakespeare- és egy Elfriede Jelinek-darab szerepel a 2014 elejére tervezett bemutatók között.
Olyan volt, amilyenre számítani lehetett. A hatalom részéről folytatódik az agresszív tarolás – szép szóval: a területfoglalás –, a színház részéről a csöndes ellenállás, jó esetben jó darabokkal. 2013 mégsem elsősorban az előadásokról szólt.
