"A kormánypárti színház abszurdum"

Jelentős érdeklődés mellett rendezték meg Bécsben a Burgtheater által kezdeményzett vitaestet, amelynek résztvevői a magyar színház helyzetéről beszélgettek. Vitára azért sem került sor, mert mind Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, mind Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter lemondta részvételét. Így a Burgtheater Kasino nevű helyszínén Csáki Judit színikritikus, Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója, és Mattyasovszky Bence, a Katona adminisztratív igazgatója számolt be az érdeklődő bécsieknek és magyaroknak a hazai színjátszás fejleményeiről. A beszélgetést Rubina Möhring újságíró moderálta.

Csáki Judit az általános helyzetkép mellett pozitívumként említetette, hogy a kormányzati beavatkozás egyrészt megmutatja, hogy a "kormánypárti színház" abszurdum, másrészt viszont válaszreakcióként rendkívül eleven és kritikus alternatív színházi szcéna jött létre. Mint fogalmazott, többet járunk pincébe és padlásra színházba, és ezek a társulatok agyoncsaphatatlanok, mert nincs tőlük mit elvenni. Csáki kérdésre válaszolva azt is mondta, hogy a kormány kultúrpolitikáját olyan emberek irányítják, akinek ahhoz semmi affinitásuk és közük nincsen. Az osztrák moderátor szóba hozta Szaniszló Ferenc tavalyi Táncsics-díját is, amire a jelenlévők azt mondták, az ilyen döntések oka inkább az ostobaság, mint a tudatos antiszemitizmus.

Möhring ismertette Vidnyánszky Attila művészi hitvallását, amely szerint nem az élet csúnyaságait kell bemutatni, hanem a szépet és a reményt, majd feltette a kérdést, Magyarországon valóban megnézik-e az emberek az efféle "biedermeier karácsonyi játékokat." A magyar vendégek ezt követően hosszasan meséltek a magyaroszági megosztottságról, többek között aról, hogy amikor nálunk Alföldi Róbertet lezsidózzák, az nem azt jelenti, hogy zsidó (mivel nem az), hanem hogy ellenség.

Felszólalt a nézőtéren helyet foglaló Ascher Tamás rendező is, aki elmondta, hogy minden igazi szinház kritikai, esztétikailag a kormánypártiság nem értékelhető, mert hizelgésben, édelgésben és a problémák elhallgatásában nyilvánul meg.

Végül a moderátor arról érdeklődött, milyen fogadtatása van a magyar kormányt külföldről érő bírálatoknak, például a Nobel-díjas Elfriede Jelinek üzenetének. Máté Gábor erre azt válaszolta, hogy körülbelül semmilyen, általában a színház egy szűk réteg hobbija, és amíg több millióan élnek mélyszegénységben, nem is lehet várni, hogy fontosabbá váljon.

Az estet mintegy százötvenen tekintették meg.